12.BRISTOLT LÁTNI ÉS AMI HIÁNYZIK

„Az élet szenvedés. A szenvedést a földi dolgokhoz való ragaszkodás okozza.” Buddha két alapigazságánál én sem lehetek okosabb, bár a bölcs köldökkukkolónak üzenem: Emberek vagyunk, ha nem is mindannyian, még szép hogy ragaszkodunk földi dolgokhoz. Mint például az élet. Baromi értékes, mert csak egy van belőle.
Nos a legtöbbször az elmúlt majd öt hónapban ezt kérdezték tőlem. Mi hiányzik az otthonból?
Az otthon. A Kuckó, ahogy mi hívjuk. /Bár tudom, hogy két szoba 53nm2 már luxus lakás egy hódmezővásárhelyi politikus szerint,de nekünk akkor is az OTTHON/ Az egész, ahogy van. De tudjuk, mert itt látni és ki lehet kalkulálni, mikor lesz hasonló.
A fotelom. Az kérem egy méretre készült fotel, ahogy a gyártó kérdezte a nejemet: Asszonyom ekkora benga állat nincs is! De van, válaszolta, a férjem. Az a fotel egy csuda. Abban olvasni tv-t nézni, netezni, írni, enni, inni és satöbbi lehet. És aludni. De mekkorákat! Igaz, ha a mostani szobánk közepére betenném, nem lenne közepe. Szoba se nagyon.
A könyveim. Analóg emberként gyerekkorom óta szeretem a könyveket és szeretek olvasni,igazi könyveket. Van e-book olvasóm, de az nem az igazi, pedig e-inkes, tehát nem vakít, nem tükröz, pipec. Ám ahogy Arkagyíj Rajkin mondta: Válámi van, de nem áz igázi! /Az újak kedvéért, Rajkin egy orosz-szovjet színművész volt, amolyan orosz Hofi, csak kisebb tehetséggel a 60-as 70-es években, aki valami fura ötlet folytán magyarul adta elő hazánkban a történeteit. Persze akcentussal, de imádtuk. Most is/ Szóval mindig szerettem a fotelból legeltetni a szemem a birtokon és néha odamenni, megkeresni egy oldalt egy sort vagy csak kézbe venni, lapozgatni. Ez hiányzik, nagyon hiányzik.
A lányok, asszonyok. Én kérem hűséget fogadtam, nem vakságot. Pesten vagy bárhol Magyarországon nem tudtam úgy végig menni egy utcán, téren, áruházban, hogy ne lássak legalább egy de inkább több olyan lányt vagy asszonyt, aki kiérdemelte az AztajómindenitIstenem! megszólítást. Itt akár órákig mászkálhatok úgy, hogy valami megrezzenne bennem. A múltkor leszállva kedvenc 2-es buszomról a kedvenc utcámban Union street, egy csapat fátyolosba botlottam, egy háremre valóra. Ugye azt, hogy arab vagy mohamedán vagy muzulmán nem szabad használni, mert megértik és EGYBŐL arra asszociálnak, hogy szidják Őket. Így lettek fátyolosok nálunk. Mert ugye azzal képviselik hitüket, népüket, életüket. /Ezzel az a legnagyobb baj, hogy ezzel nem a vallásukat, népüket tisztelik, hanem elkülönülnek,tudatosan el akarnak különülni azoktól, akik között élnek és akik javarészt eltartják Őket a szociális támogatási rendszerrel/Nos ezek a hölgyek nem tudom milyenek. Erősen festve vannak, kezükön henna tetoválás és kb. fejenként 30 szatyor volt náluk H&M,M&S, NEXT és más nem filléres boltokból. Meglehet a fátyol alatt hordják. Meglehet otthon. Meglehet még csinosak is lehetnek. Rájuk is igaz: A statisztika olyan, mint a bikini, a lényeget eltakarja.Azon kívül még számos bojlertestű brit hölgy lebeg döcög pöszmörög az utcán, de hol vannak Ők a magyar lányoktól, asszonyoktól?
A metró. Kérem becsülje meg mindenki, hogy a föld alatt akadálytalanul közlekedhet. Itt erőteljes szokás az, hogy rajtaütés szerűen zárnak le utakat, és ezzel mondjuk hajnali 1 órakor szembesülök, amikor is menekülő útvonalat kell keresni. A busz a délutáni csúcsforgalomban a 35 perces menetidőt simán feltornázza 80 percre. A Temple Meads vasútállomás és a Wootton Park /Ez az otthoni megállónk/ között 2 mérföld úgy, 3,2 km a különbség. Szerdán Aliznak sikerült ezt 52 perc alatt megtenni. Bristol nagyon hegyes völgyes dombos, tehát itt metrót építeni botorság lenne és 600 ezer emberért felesleges is. Marad tehát a vágy a Tube-ra.
Az ízek. Olyan marhahús van errefelé új-zélandi, argentin, uruguayi és angol, hogy szinte megszólal. Csak az íze, az más. Errefelé a tv paprika ismeretlen fogalom /török és magyar néha lengyel boltban kapható veszettül drágán/ csak kaliforniai van. Köménymaggal még nem találkoztam, de lehet Ő rám köszönt, csak nem értettem az angolját. Ez utóbbi probléma. Például a Ótautör az meleg vizet jelent és Pósnbauör az adag vajat /hot water és portion butter .Sokáig nem tudtam, hogy mit kiabálnak mögöttem a szakácsok, mikor Poszap? kérdést tették fel. Igen, ez a What’s up? itteni változata. A múltkor Jordan chef kérdését a George lájkpolind? ami azt jelentette szeretek-e bowlingozni, úgy érttettem hogy jártam-e Lengyelországban. Amikor mondtam, igen, 1968-ban akkor olyan értelmesen néztünk egymásra,amit tanítani kellene színi akadémiákon, mint a teljes nihil állapota. Szóval az ízek. Persze van megoldás, a múltkor rakott krumplit csináltunk, tejföl, kolbász aranyáron,komolyan, ha steaket veszek, akkor olcsóbban kijövünk,annak otthoni íze volt. Amikor angol kolléganőm megkóstolta azt kérdezte, hogy lehet ezt megenni? Simán. Kanállal.
A helyismeret. Na igen, ez megjön majd, mint a havi gázszámla, de higgyétek el baromira rossz, hogy mikor nem a megszokott útvonalon mész akkor gőzöd sincs hol vagy. Az utcatáblák olvashatóságáról már meséltem. Tehát nem könnyű. KZS jelenleg otthon tartózkodó Bristol Szakértő szerint ezért van szükség GPS-re és valakire, aki mindig javítja a GPS hülyeségeit. Igaza lehet.
A magyar finesz. Ezt nem tudom másképpen írni. Kortól függetlenül mindig is tiszteltem és igyekeztem tanulni azoktól az emberektől, akikbe sok finesz szorult. Sajnos a finesz magyar vagy tán kelet-európai jelenség és legfőbb jellemzője, hogy mindig saját haszonra használandó. Meglehet bennem van a hiba, de eddig csak tutyi-mutyi tehetetlen, fafejű angolokkal találkoztam, akik csak nekem azok, hiszen Ők itthon tök normálisok. De minden ötletesség, kreativitás , csibészség hiányzik belőlük. Lassan tényleg elhiszem azt a mondást, hogy azért két színű a brit autók rendszám táblája elöl fehér, hátul sárga, hogy megtalálják a kocsi elejét és végét. Nagyon nehéz kibírni azt a szervezetlenséget, amit például két egymás MELLETT futó munkarend okoz lásd pincérek-konyhások. Bitang könnyen feloldható lenne, de akkor Oh My God! fel kell rúgni a szabályokat és JÓZAN ÉSZ szerint gondolkodni!! Inkább kidobunk 80 kiló húst, mert kicsit tovább sült, minthogy csináljunk egy napi specialitást belőle mondjuk gombaszósszal, tésztával vagy krumplival. Na ez nagyon nehezen megy. Szerintem ez lesz az, amit nem fogok megszokni. Emmanuel igazad volt! Merci!
Olyanokat, mint család nem mondok, mert természetes. Hogy maga az ország, az nem hiányzik. Az otthoni közélet főleg nem. A haza meg mindig, minden kint élőnek a Szívében van és az soha de soha nem fog elveszni. Azzal születünk, élünk és halunk. Mert a HAZA az mindig MI vagyunk. Mi egymagunk, de sokan. Nagyon sokan.
See you later!