Azt mondtam KZS bristolszakértőnek, hogy az a legjobb az angol karácsonyban, december 25-ében, hogy nincs semmilyen tömegközlekedés, és ezért nem arra ébredek fel, hogy egy jobb bontóra érdemes 43-as busz csörömpöl el a kapualj előtt, ami remekül viszi hangokat, egyenesen felém. Azért pofátlanság, hogy ilyenkor milyen jó a fülem. KZS bristolszakértő, aki az ünneplésnek azt a formáját választotta, hogy Christmas puddingtól Mikulásig dolgozik minden nap, aminek az az egyik oka, hogy ezek a Szabad és Független britek még mindig nem akarnak dolgozni, másik oka, hogy nem sikerült minden beteget egy tb mentes helyre küldeni véglegsen, a harmadik oka egy fehér homokos tengerpart, napernyős pina coladaval vagy egy erős daiquirivel a kezében fog hamarosan heverészni, miközben beach bodyt villantó egyéneket lehet nézni a kék tengerből kijőve, igaz van pár, akik inkább maradhatnának. Amúgy KZS bristolszakértő csendben megjegyezte: Már annak is örülnék, ha Durmi nem azzal ébresztene, hogy az arcomat legyezi a farkával.
Ne, ne tessenek rosszra gondolni,mert ugye az nem rossz, szerintem, és mert Durmi egy tök jópofa macska. Igazi. És van farka. És minden reggel felkelti KZS bristolszakértőt, hogy kaját kér. Durmi egyébként ki nem állhatja a pasikat, velem még karmoló viszonyban sincs, egy egyszerű fújást vagy prüszkölést sem kapok Tőle, pedig több mint öt éve ismerem. Igaz ez előfordul más nációkkal is, akik elvileg emberek, bár az antiszociális vegetáció közelebb áll a valósághoz. Durmi sajnos nem ismeri a naptárt és nem tudja, hogy kivételesen úgy havonta kétszer vannak napok, amikor szegény KZS bristolszakértő ALUDNA, mert szabadnapja van. Ezen még dolgozni kell.
Meglepően keveset dolgoztunk idén decemberben. Nincs túlóra, meg ilyesmi. Illetve. Lengyel kollégáknak van, nekünk nincs. Talán mert a Főnökünk, a háromból kettő lengyel. Ki tudja? Tavaly volt olyan, hogy 13 napot nyomtunk egybe. Idén ilyen sem volt. Ettől függetlenül személy szerint tegnap, december 24-én alig tudtam elvánszorogni a lazacért a közeli Kings Chase bevásárló központba.
Ez az ötödik karácsonyunk itthon, így már mi is a helyi szokások szerint készülünk rá. Na jó. Nem teljesen. Mert például az ajándékoktól látni a fát, ami itt elég ciki. De mi is már december 11 én feldíszítettük /igen, Aliz volt, de a fát én raktam össze, igen, először rosszul, de mikor rájöttem, hogy van közepe is a műfenyőnek, pótoltam , igen, ferde lett, de pár holly shit után az is rendeződött, aztán Aliz megmondta mi nem jó és azt is megcsináltam, ennyi/. Ez itteni szokás szerint már későn van. Egyes családok rögtön november 5-e a Bonfire Night után előkapják a fát és elkezdik díszíteni. Egészen december 24-én estéig. Közben az ajándékok gyűlnek alatta, amit se megnézni, se felrázni, se kiverni nem szabad. A dobozból sem. Az ajtóra ízlés és tudatlanság szerinti nagyságú koszorú kerül, nekünk is van. Idén leragasztottuk, mert tavaly úgy kopogott, hogy az alvást, mint jobb szellem egy horror filmben. A fára mindent felaggatnak, amit a kínai ipar ráömleszt a britekre. Mi minden évben veszünk egy új díszt, tavaly egy szürke manó került fel, idén egy Mikulás az Eiffel toronnyal, emlékeztetve az idei év legnagyobb élményére.
Mivel Britannia nem katolikus ország, a lakosság mindössze 6 % a vallja magát annak és ez a szám fokozatosan csökken, ezért itt EGY NAP a karácsony, december 25-e. 24-e még rendes munkanap, igaz a vállalati bulik utolsó részét ilyenkor tudják le, ezért olyan aztamekkorameló szerű munkáról nem beszélhetünk. Igaz britek esetében, előtte sem.A lustaság az erreefelé természetes, vegyük alapul, hogy két nagy, zöld kukáskonténerünk van. Mikor megtelik az egyik, akkor a derék britek inkább leteszik a tömött mellé a szemetet, de nem mennek még plusz két métert és nem dobják be a második, üres tartályba. Ennél lustábbak nincsenek, mondhatja bárki. Bárki, aki nem találkozott még lengyel munkatárssal. Mert Ők ebben világbajnokok.
24-én még minden nyitva van és aki már kifosztotta a megvásárolt kaja és pia tárát, az tudja pótolni. És persze még pár ajándék is jöhet. Az össze csomagszállító este 10-ig hajlandó kivinni a megrendelt termékeket. Brit tudósok kiszámolták, hogy a karácsonyi ajándékok kiszállításával az Amazon annyi széndioxiddal terhelte a Világot, csak itt Britanniában, mint Nagy London egész évben. So it goes.
Mit is esznek isznak a britek karácsonykor? Egyszóval, MINDENT. Több szóval, MINDENNÉL TÖBBET,MINT EDDIG. Augusztusban kezdődik a dolog. Ekkor indul minden étteremben a karácsonyi vagyis 25 –i asztalfoglalás. Az éttermek vezetői, ha szeptember végén nincs 90% os foglalásuk gyertyát vagy magukat gyújtják fel, hogy kérjék a Jóistent, ne tegye ezt velük. Aki tud, az étterembe megy. Nagy szerencse, hogy MÉG van elegendő Polish Plumber vagyis „ lengyel vízszerelő” /az EU migránsok itteni neve, utalva arra , hogy összesen a 4,7 millió lengyel kivándorlóból 1,2 millió idejött és ezzel komolyan támogatta a későbbi Brexit létrejöttét/ , akik mosogatnak, főznek, felszolgálnak és a többi. Akik más utat választanak, azok a család azon részénél jönnek össze, ahol nagy hely van, nagy asztal és ahol az anya tud főzni vagy készételt rendelni. Ahogy egy itteni vicc mondja: – Az én feleségem fantasztikus! 20 étterem telefonszámát tudja fejből!
Ilyenkor, ami biztosan van, az a pulyka. Mindenhol. Minden reklámban azt látni, hogy rézsút szeletelik a pulykamellet. Mert ugye Ők így mennek át az utcán is, a Vezetőik így köpnek szembe és ugyanígy érdekli őket az, ami nem velük történik. A pulykának tehát a melle részét eszik, ezt én abszolút támogatom, a legjobb dolog. A szeletelést hagyományosan a családfő, a Névleges, végzi, majd jön az asszony és megcsinálja rendesen. Ilyenkor már mindenki az asztal körül ül, a kelbimbó /de komolyan egy mellhez, még ha pulyka is, mi illik jobban?!/, a vajban pacallá párolt Chantennay répa, ami otthon bébirépa néven fut jó messzire az ára miatt és a mézes sült fehérrépa már kiszedve a tányérokon. Esetleg van krumplipüré, bár több helyen ezért azonnali lefejezés jár. Van persze lazac is, amolyan pótételnek vagy egyéb hal. A család tagja ilyenkor már színes koronát viselnek és túl vannak a cracker tépésen. Ez egy hatalmas szaloncukor szerű izé /KZS bristolszakértő szerint pont akkora, mint a pasik vesszője, pont nélkül és csak szavakban/ ami néha pukkan is. Ajándék vagy valami elmés mondás van benne, mint Amikor elindulsz nem maradsz egyhelyben és hasonlók. Ugye a nyertes az, aki nagyobbat húzza. Pont mint a piánál.
A nagy pulykához, hogy íze is legyen, mert itt Britanniában minden ízek nélkül készítenek, jár gravy szósz, amiről már többször írtam. Ilyenkor előkerül a cranburry vagyis áfonya szósz, amit úgy 20 féle változatban árulnak. Ezeket öntik a húsra, tanulatlanok vagy nem angolok a köretre. Ne kövessétek el ezt a hibát. A nagy kaja után jön a kisebb kaja, a desszert. Ez a legtöbbször az én múlhatatlan kedvencem, a mince pice, ami egy kis cupcake-re hasonlít közepén mazsola, aszalt gyümölcs és valami édes lekvárt meghazudtoló édességű katyvasz. Remek! Aztán vannak mindenféle torták, az itteni emeletes változatból és persze minden olyan édes, hogy a gyerekeket nem lehet megfogni, mert ragadnak. És persze a csúcs, a Christmas Pudding, ami kupolás formájú, kicsit hasonlít a kuglófra külsőre. Ebből van mini, kicsi, normál, naezigen és abitangéletbeférelazasztalon méretű. Közös jellemzőjük, hogy az alkoholt egyikből sem sajnálják, brandy, whisky vagy gin-ben ázik az egész- amikor néha meggyújtják, akkor szép kék lánggal ég, az asztal meg nagy vörössel. Kiegészítő úgynevezett vomit dessert vagyis taccsos édesség a mentás csoki, amit aztán pont azért esznek, hogy a kisróka csak születendő legyen és hip-hopp ne kerüljön elő, mint Vuk a nádasból.
Senki ne gondoljon arra, hogy bár négy hete mindennap esik, a britek kiszáradnak. Ettől, meg hogy dolgozni fognak, sosem kell tartani. Az alapozás vagy koktéllal kezdődik, amiben már van alkohol vagy valami spirit azaz alkoholos rövidital jön képbe. Ilyenkor karácsonykor mindenféle színű gin a divat, zöld, rózsaszín, átlátszó és láthatatlan, ha már megitták. Komolyabb ital, mint egy scotch vagy vodka tisztán ritkán jön elő, mert ugye az angolok szeretik a piát, csak nem bírják. Ezért ilyenkor a GT vagy G&T ,ami a gin – tonic fedőneve kerül előtérbe. Van tojás likőr is, alkoholtartalomtól függően kínálják, akár gyerekeknek is. Amúgy is 14 év felett, ha ételt rendel egy brit állampolgár egy étteremben, akkor már sört vagy cidert is nyomhat öblítésnek. És persze vannak krémlikőrök, igaz a Baileys errefelé nem szeretett dolog, mint minden, ami ír. Vagy olvas. Aztán jön a sör. Vagy a németes lager, ami pl Magyarországon a világos sör vagy az itteni, az ale, ami kevésbé szénszavas és jobban árt. Természetesen mindenféle borok vörös, fehér, rosé, amik aztán a világ minden tájáról érkeznek. És ne feledjük a nemzet büszkeségét: a cidert. Ez almából készül, igen kellemes tud lenni. Sok féle van svéd, holland, belga, még új-zélandi is Old Mouth néven és persze főleg erre Dél és Nyugat Angliában minden kisebb falunak van sajátja, mint Németországban söre. Némelyik állaga túl sokáig tárolt vizeletmintára hasonlít, olykor az íze is. Devon, tőlünk egy méretes csulányira van a cider alma fő termesztő helye, augusztus egyik napján az összes újság közli, milyen termés lesz, milyen cider várható. 1888 ig törvény szabályozta, hogy Devonban cidert érlelni csak addig lehet, amíg a mintahordóba tett patkány teteme eltűnik. Na akkor pont jó volt. A cider érdekessége az ízesítés, ami néha a protkomkiesik édes, néha minden nyílásbezárul savanyú. A svéd Kopparberg például borzasztóan édes, de amúgy kellemes. A belga Cidré az tényleg ott van. A Thatcher, az itteni sör és cider nagyhatalom mindig kísérletezik és a hagyományos cider mellé kihoz újakat. Két éve a Haze nevűt, ami nagyon könnyű, amíg azt nem veszed észre, hogy magyar népdalokat énekelsz a Harbor Side-on és meg is tapsolnak. Az idei sláger, a Rosé, ami Aliz kedvence lett. Tényleg szuper. A cider is. Nem hagyhatom ki, a britek kedvencét, a prosecco-t. A rendes pezsgő nem annyira népszerű, mert a franciák elleni zsigeri utálatot csak az írekkel szembeni múlja felül. Amúgy ha pezsgő, akkor is inkább német Bollinger vagy olasz Asti, Cinzano vagy Martini. Én még nem ittam jó prosecco-t, Aliznak van egy kedvenc alacsony zsírtartalmú, szerintem az is olyan elrontott fröccsre hasonlít. A kísérletezést folytatom, nem adom fel.
Ami a piálás mértékét illeti, az végtelen, mint Boris Johnson nagyotmondása. Errefelé nem Superman-ek vannak, aki függőlegesen másznak ,kúsznak ,repülnek fonalat vonva maguk után, hanem Ciderman-ek vannak, aki úgy tudnak összecsuklani fal mellett vagy anélkül, hogy minden collstock megirigyelheti és kizárólag vízsintesen kúsznak, soha ki nem löttyenő italukkal saját hugyvonalukon. Nem véletlen amúgy, hogy Bristol nem hivatalos „himnusza” a The Wurzels nevű banda I’m a cider drinker című száma, amit mindenki el tud üvölteni, ha igaz bristolian. Még KZS bristolszakértő is néhány B betűs szó között.
A karácsony 26-án a Boxing Dayben folytatódik. Ez államilag fizetett szabadnap. Ilyenkor az összes bolt, áruház, Joe bácsi és Mary néni leárazva szórja cuccokat, amit a derék britek megvesznek. Megint. Mivel itt szinte mindent hitelre vesznek, ezért pénz az van. Illetve nincs, de mivel nem beszélnek róla, így nincs probléma. Az utolsó adatok szerint a 64 millió brit polgárnak fejenként 1200-1400 font hiteltartozása van, ami azért szép összeg. What does’n matter! Mit számít!
A brit karácsony is arról szól, mint szerte a világban VEGYÉL ÉS EGYÉL. Tény, aki egyszer részt vesz egy ilyen brit karácsonyi eseményem, annak örök élmény lesz. Ahogy a magyar ápoló mondta a pakisztáni orvos előtt csokival kínálva a bolgár takarítót a lengyel beteghordónak: Olyan ez mint Mary néni valaga a kettesből. Kitörölhetetlen.
Mindenkinek boldog karácsonyt! Idén ötödszörre került az asztalunkra citromos lazac panchettás kelbimbóval. És most először nem volt bejgli sem és más sütemény sem, mert komolyan sok lett volna. Azért a karácsony megvan. Ajándék kevesebb, szeretet több. Jut mindenkinek. Tőlünk biztosan. Ajándékként hallgassátok meg a cidernótát, ha van kedvetek hozzá! www.youtube.com/watch?v=lzGkB6YO9Yc
Hogy senki ne higgye, hogy mindezt nem kemény munkával értük el, annak ideírom Barbi of Google mondását: Nyitott ablakon se repül be a sült galamb.
See you later!