A vér nem válik vízzé
Nem könyvnek született. Azt kikövetelte magának. Ahogy vitt előre a történet, aminek első mondata évek óta megvolt. Akinek nincs esze, legyen notesze. Ami ugye most már a jegyzet fájl telefonon és egyéb digitális eszközön. Amikor eszembe jut vagy találkozom valami olyan mondattal, szóval, ami megfog, azt lejegyzem. Mint a szórható kínai ember a Muk Só. Vagy a könyv első mondata:
-A szerelem és a halál között nincs különbség. Mindkettő eddigi életed végét jelenti.
Ez megvolt. Innen eredetileg Steiner István története jött volna. Aki Magyarországról érkezik Skóciába, újrakezdi az életét. Maga mögött hagyva mindent, szerelmet, bánatot, árulást, megcsalást, halált és a hidat, ami élete értelme volt. Eredetileg, mint azt már az előző részben írtam, 1952 címen egy novella lett volna. Aztán írtam Steff történetét és egyszer csak szó szaporítás lett. Nem volt érdekes. Persze Shilagh-gal való szerelmét lehetett volna hosszan leírni. Aztán Skócia részeit. A munkákat, a hidakat, amit épített. Csak nem volt benne igazán erő, hogy egy könyvön keresztül bírja. Sokszor mondják, hogy az írásaim expressz vonat szerűen robognak keresztül a világon. Mindig történik valami és van valami váratlan benne. Ez a célom, én így szeretek írni. Steff helyett jött Nicholas, a fia. Aztán nőtt a történet és Aliz egyetlen szava eldöntötte, nem novella lesz. Innen más lett az irány.
Egy barna zacskón / néha gondolok arra, hogy azt a mennyiségű barna zacskót, amit eddig használtam, kifizessem Arthurnak/ jött az új fejezet felosztás. Mire a kilencórás műszak véget ért, meg is volt. Kilenc fejezet, a végén az ötvenes évek Magyarországa. Nicholas olyan, mint az apja, talán kicsit vagányabb, talán kicsit jobban szereti a nőket, két dolog van az életében: a munka és a nők. Mikor nem írtam, akkor olvastam Skóciáról, a golfról és sok mindenről, ami kellett a történethez. Egy képet láttam, még a múlt század elejéről, hogy mennyi bajt okoz a skót farmereknek, amikor egy patak beteríti a fagyott földet, amit nem tudnak megművelni. A patak és mederbe terelése innen jött. A vér nem válik vízzé cím, az megvolt, mert Nicholas olyan lesz, mint az apja. Marad a víznél, de nem hidakat fog építeni. Gátakat, zsilipeket, mocsarakat lecsapolni. Ezekről is olvastam, nagyon nem értettem, mint általában a műszaki dolgokat.
St.Andrews, amit mindig megnéztem volna. Még összejöhet. Könyvek, filmek alapján tudtam leírni. A golf születése és otthona. Az egyetem, ami nagyon híres és mindig is egy etalon lesz Skóciában. A történet, amit Lord Ponsonby átél a búr háborúban, az elvileg megtörtént. Egy novellában olvastam, már nem tudom hol. A búr háború mindig is piszkálta a csőrömet. Egy mocskos pénzszerző háború volt. amit a búrok nem akartak, ezért nem is úgy harcoltak, ahogy azt angolok szerették volna. Gerilla háborút viseltek a hódítókkal szemben, a reguláris búr sereg, Krüger tábornok vezetésével nagyon kicsi volt, viszont hatékony. az angolok a szokásos gyarmati gőggel küldtek oda főleg skót és ír ezredeket. A háború sehogy sem ért véget, vitte a pénzt, nem hozta és a Parlament történetében először Lord Kitchenert, a parancsnokot kötelezték a háború megnyerésére. Ekkor született meg a Nagy Angol Találmány: a koncentrációs tábor. Negyvenkettőezer nő, gyerek, öreg halt meg ott gyalázatos körülmények között. Nem az angolok nyertek, a búrok nem harcoltak tovább. Itt Britanniában EZ a háború szinte nem létezik. Nem beszélnek róla, tehát nincs.
Nicholas szépen megy az útján. Korán jött sikerek, mert van valami magyar talentum a srácban. Talán vérmérséklet is. És a csúcs, mikor az apjától meg akarja tudni, mi is történt Budapesten, a híddal, az apjával. Az apja pedig nem mondja. Nicholas úgy gondolja, van olyan tökös gyerek, majd Ő. És az apja akkor robban. Kicsit előjön belőle A Sátán, az eredeti Sasváhry gróf. A másik rész, amit szerettem, Shilagh, az igazi anya. Aki felpofozza a fiát kicsapongó aberdeen-i kalandjai miatt, aztán már félti, hogy messze Angliába kerül. Ilyen egy anya!
Bristol és Bath nem maradhatott ki. Szeretek itt élni, remek hely, sok látnivaló. Kis darab történelem. Bath az maga Jane Austen. Úgy is hirdetik sokfelé Jane Austen városa, van Jane Austen ház is. Mert az írónő valóban élt itt 7 éves koráig, aztán többé nem. Attól még a marketing tökéletes! A város meg csodás. Itt maradt a XIX. század elejéről. Nem hiszem, hogy van olyan ember a Földön, aki ne ismerné fel a Royal Crescent-et, ha csak egy Austen filmet is látott. A hangulata hihetetlen. Ahogy kóborol az ember az utcákon. A parkokban. Az Avon partján, a Pulteney Bridge-en. Mindenképpen szerettem volna erről írni. Talán hosszabban is lehetett volna, ám ami a történethez tartozott, megvolt benne. Természetesen a cliftoni függőhíd sem maradhatott ki, Bristol jelképe, a kor csodája volt 1864-ben nyitották, meg sajnos a tervezője Brunel, ezt nem élhette meg.
A fejezetben szereplő angol személyek nevét a kollégáimtól kölcsönöztem. Martin Hunt a főnököm volt a Day Picking /nappali szedő/ részlegen. Christopher Griffiths , Chris, a legnagyobb haver, Liverpool szurkolói volta ellenére, a legjobb srác. Jon Evans az igazgatónk. Nagyon rendes, barátságos ember, távolról sem olyan, mint amilyen a könyvben szereplő Sir Jon Evans. Kay Esther Evans, akinek az Esther nevet becsempésztem a nevébe, a felesége. Aki a legrendesebb volt velem mindig. Mosolygó, igazi angol hölgy, akiről A JÓEMBER Kay Winslow doktornőjét mintáztam. Mindig beszélget velem és türelmesen kivárja, hogy összeszedjem a mondandómat. Imádnivaló hölgy. Beth Tucker, Chris menyasszonya marketinges a cégünknél, tündéri is gömbölyűség, pár hónapja Kay menye lett. Mik vannak?! Shamby, azaz Victoria Kettelstone a jamacai hölgyet egy szereplő ihlette, akit a kedvenc First Date című műsoromban láttam. Valóban olyan magas és hatalmas volt, mégis arányos. Ő pont azért kellett a könyvbe, hogy Kay-t és a szerelmét egyensúlyozza. Hogy bemutassam milyen az, amikor egy fiatal fiú már azt hiszi, neki minden sikerül magától. Amikor elég „beküldeni a cipőt, megnyeri a meccset, mert zseni vagyok”. Amikor elszalad a ló vele és lenéz másokat, nem érdekli a munka, csak él vidáman. Hagyja elmenni a szerelmet, mert a gyönyör beteljesülése fontosabb. Szerelemnek hazudja Kay-jel való kapcsolatát, pedig nem annak érzi. Aztán megsértődik, amikor a főnöke a szemébe vágja, vacak amit csinál és szedje össze magát. Mert a múlt érdemei sosem jogosítnak semmire a jelenben, ha nincs mögötte tartalom. Képes lenne akár szerelmet is hazudni, elvenni Kay-t, mert mi az, hogy neki ez nem menne? Az a pont, amikor a becsület győz a számítás felett és Chris után ugrik a zavaros vizű folyóba, az első fordulópont az életében. Komoly nagy pofon. Mint aztán Shamby vallomása. Innen csak tovább van.
Usain Bolt tehet arról, hogy Jamaica lett a helyszín és nem mondjuk Dominika vagy Barbados. Mindenképpen messzire akartam Nicholast küldeni. Egy gyarmatra. Először Barbados volt. Aztán láttam a filmet az egyébként is kedvenc Bolt-ról és aztán beugrott a Jég veled! a jamaicai bob csapatról, amin annyit nevettünk a fiammal és eldőlt, Jamaica lesz a helyszín. Ekkor átírtam az előző fejezetet, a barbados-i részek jamaicaiak lettek. Mindenképpen meg akartam mutatni, milyen is az, amikor egy gazdag ember bosszút áll és pusztulni hagy embereket csak azért, mert neki nem tetszett, amit csináltak vagy ettek az Ő asztaláról, az Ő tulajdonát használták. Nicholas lehetetlen helyzetbe kerül Kingstown-ban. Amiért Shamby-Victoria nem érvényesülhetett sohasem Britanniában, fekete volt, pont azért nem talál munkát Nicholas. Ő fehér és egy gyarmaton nem végezhet fehér ember akármilyen munkát.
Az Eleki család Dusnokról, kicsi hála egykori főnöknőmnek, Mariannának. Köszönök sok mindent, utólag is. Az, hogy magyarok mindenhol vannak, talán közhely, de igaz. Hogy mindenhol megállják a helyüket, mindig a legjobbat adják, jól dolgoznak, az igaz. Itt Britanniában is így van. Hogy nem felejtik el honnan is jöttek, hogy magyarok és azok is maradnak, nos ez változó. Én ilyen vagyok, sosem fogom letagadni, honnan származom. Szívet nem cserél az ember, hazát sem, legfeljebb másik országban él. A Hazát, azt senki nem veheti el, senkitől sem. Hangos szavak azt sosem bánthatják.
A pogácsa direkt került a könyvbe. Gyuri vagyok és pogácsafüggő. A kenyér, az az igazi magyar kenyér itt bukkan elő, aztán végig vonul a regényen. Az Élet, a búza is sok szerepet kap a későbbiekben. Szép hagyománya volt Magyarországon a búza tiszteletének, aztán mi lett belőle. Nicholas találkozás Johannal, a holland csibésszel, először csak egy epizód lett volna, ám a véletlen itt is közbe szólt. Aliz, a nejem, rendszeresen jár a kimérős boltba, ahová ő viszi az üveget és vesz bele olajat, kimérve. Mosószer, öblítő stb. Itt vannak különböző kávék is. Azokból szokott hozni, mindig másfélét. Guatemalait, hondurasit. Ez adta az ötletet, hogy miért ne lehetne kávé Jamaicán is. Utánanéztem, milyen kávék vannak, hol termeszthető stb. Megszületett Johann álma a kávéról, a robuszta fajtáról, amit Indonéziában valóban termesztenek. A sziget északi része valóban mocsaras, semmire se jó terület volt akkoriban. Nicholas, mint vízügyi mérnök pont jól jött. Az élet azonban sosem olyan szép, mint szeretnénk. Ekkor jön a mélypont Nicholas életében, amikor pöcegödröket ás és együtt él egy félvér lánnyal, Sydona-val. Kay visszatér, Nicholas rájön mit is hagyott veszni még Bath-ban. Aztán újabb fordulat: Johann álma megvalósul. Csak Nicholas már nem láthatja: haza kell térnie. Nem ez az első olyan állomás Nicholas életében, amikor elveti a magot, de a termést már nem élvezheti. Kicsit olyan, mint az az ember Ray Bradbury Marsbéli krónikák című könyvének novellájában, aki csak ülteti a fákat a Marson és sosem néz vissza mi is lesz belőle. Megcsinálja és hisz benne.
Az első három fejezet aránylag gyorsan elkészült. A tervezett novellában sok minden megvolt már, ezeket átvettem és persze hozzátettem, kivettem. Irányítottam Nicholast merre menjen, mit tegyen és néha önálló életet élt. Igazából még nem tudtam, hogyan is fogom hazahozni Magyarországra a fiút. Mert ez mindenképpen célom volt, hogy itt Magyarországon tegyen csuda dolgokat. Lássa az apja művét, az Erzsébet hidat és részese legyen Nagy Dolgoknak, amik akkor születtek. Talán kicsit kurtán zárult le a szüleinek az élete. Többet kellett volna róla írni. Biztos, hogy Steff és Shilagh többet érdemelt volna. Így hozta a történet, szárazon, kicsit keményen. Nicholast megint földre vitték és onnan kell megint felállnia és küzdeni, harcolni tovább. Élni.
A következő részben egy nehéz időszak jön. Amiről nem volt könnyű írni. Főleg úgy, hogy mindenki érezze az milyen világ volt. Hogy senki vissza ne kívánjon olyat. Meglátjuk hogyan is sikerült!