Egy hitelt, Ödön?

Vitéz Hentes Lóránt és Káhrossy Amália összekötik életüket. 1936 őszén egy napfényes szép napon. Amit Hentes vagyona tart majd össze. Egy újgazdag férfi és egy vagyontalan nemes lánya egymásba szeretett. Van ilyen. Van?

Báró Keresdy Ödön is kapott meghívót és el is tette abba a fiókba, ahol olyan kérések sorakoztak, amikre Somorjainé, a titkárnője rendkívül udvarias elutasításokat írt, melléje egy kedves csekkel, aminek nagysága mindig attól függött, kit is utasítanak vissza. Somorjainé ezt mindig pontosan tudta. Ezt most például visszatette a reggeli aláírandók közé, és ráírta: Gyopárossy úr küldte.

Ami azt jelentette, elvárja, hogy a sikeres bankár, a Mi emberünk ott legyen. A Mieink között.

-Jaj, Ödön tudja, hogy azok kicsodák. A Mieink? Szegény kislányt elkápráztatja a pénz, nincs semmilye, odaadja magát. Egy Káhrossy lány! Jaj, Ödön!

-Kérlek szépen, az a Lóránt, a Hentes nem azért senki, mert én gróf Szemerey azt mondom, hanem mert az. Persze Neked el kell menned. Legalább lesz olyan, aki elmeséli. A Batthyány kölcsönadja a kastélyát! Ja kérem, a jelzálog nagy úr. Esetleg beszélhetnénk holnap ez ügyben? Egy ebéd a Gundelnél, Ödön?

Ezért van most itt és néha rémülten nézi az új urak, pénzük biztosította tobzódását. Akik nem tudják, hogy az ember egy ilyen esküvőn nem sört iszik és nem korsóból, kevésbé diszkrét levegőtávozásokkal, Hajoljon az a bokor! felkiálltásokkal. Hogy a hölgyek néha térdig emelik a ruhájukat, mert nem tudják, bokán felül az már skandallum.

-Paraszt bármikor lehet az ember, fiam, de úrnak születni kell – mondta az apja.

Belekortyolt a pezsgőjébe. Francia. Rosszul behűtve. Micsoda parvenü!

-Szép esténk van, Ödön kérlek!

Gyopárossy Berci állt mellette, mosolygott, mint mindig és arrébb vonta őt az éppen csárdást táncoló sokaságból.

-Nem láttál még ilyet, ugye?

-Már megbocsáss, kérlek, de ez…ez…

-Bizony Ödön, az életben vannak furcsa dolgok. Köszönöm, hogy eljöttél. Lóránt nagyra értékeli, hogy az arisztokrácia is jelen van a személyed által.

-Kérlek ezt csak a mi barátságunk miatt tettem.

-Igen, a barátság. Ezért fogsz adni egy 40 milliós hitelt az Első Vasút Rt-nek.

Báró Keresdy nem talált szavakat. Mit ivott ez a Berci? 40 millió pengő, az majdnem a bank tőkéje! És egy semmi kis cégnek ekkora kölcsön?

-Kérlek ekkora kölcsönt az én bankom…

-A humorod, Ödön, a humorodat szeretem a legjobban – göcögött Gyopárossy- A TE bankod?

Keresdy apró kortyot ivott. A betyárját!

-Ödön kérlek, az Első Vasút Rt. elnöke Vitéz Hentes Lóránt. Aki viszont elnökké tette… ezt jobb, ha nem tudod.

-Jobb?

-Sokkal jobb. Neki fontos, kérlek. Őneki. Érted, ugye?

-Hogyne, hogyne. Viszont a bank tőkéjét veszélyezteti ez a kölcsön. Fedezet nélkül. Megtérülési ráta nélkül, kérlek.

-Nézd Ödön. Értékeljük, tehát MI értékeljük- hangsúlyozta Berci – hogy ennyire szíveden viseled a MI bankunk érdekeit, ám itt most másról van szó. Vitéz Hentes Lóránt az Ő érdekeit képviseli. Meg fogja nyerni a megbízást a Rákosrendező és a Keleti közötti vasút pálya építésére, az új átrakodó központtal együtt.

-Megnyeri, kérlek? – nézett Ödön.

-Neki lett kiírva a pályázat, kérlek. Ehhez hitel kell, mert anélkül nem kaphatja meg. Ezt a hitelt Te fogod megadni, mint a Magyar Takarék Bank elnöke.

-Berci kérlek, ez a Hentes…

-Megbocsáss, Vitéz Hentes, a Kormányzó úr ütötte vitézzé, együtt szoktak vadászni, Lórántnak van a legjobb fácánosa.

Báró Keresdy ekkor már mindent értett. Vitéz Hentes Lóránt, aki pár éve még lajtos kocsikkal vizet szállított építkezésekhez és trágyát hordott a Batthyányak földjeire, most már ekkora senki lett. És olyanok állnak mögötte, kezükkel a zsebében, akiknek csak igent mond az ember vagy emigrál.

-Kérlek, ha megadja a bank a kölcsönt, az csalás.

-Miket nem mondasz azzal a száddal, amibe MI adjuk a libamájat, Ödön?

-Kérlek, itt 40 millióról van szó és…

-A Közlekedési tárca ad garanciát, Ödön.

-A Közlekedési tárca ekkora összeg fölött nem diszponál, kérlek.

-Alternatív igazság, kérlek. Holnaptól már igen, az Országgyűlés  megszavazza – veregette meg Ödön vállát Berci.

Báró Keresdy kiitta a poharát.

-Akkor egy hitelt, Ödön?

-Alternatív hitelt, kérlek.

-A humorod, Ödön, a humorod az mindig megvan.

 -Az meg-bólintott Báró Keresdy és nézte a távozót.

A vőfély éppen ekkor rikkantotta el magát:

Tiszta udvar nedves lány;

A menyecske csak téged vár!

És az üvegből francia pezsgőt vedelő Vitéz Hentes Lórántot a vállukon vitték a házba. A Mieink.