És akkor a balta
Györke Dávid pislogva nézte a kivilágított plakátot az éjszakai sötétbe burkolódzó megállóban, amin a népszerű bulvár, a Fontos Okos Sorok címlapja volt.
A STOPPOS MÉSZÁROS BALTÁJA ÚJRA LESÚJTOTT!
Megrázó képek a bokorról, amitől nem messze megtalálták B. Beáta feldarabolt holttestét. Az áldozatot brutálisan leszúrták. Szexuális bántalmazás sem kizárt – mondta az egyik nézelődő, aki akkor ért oda.
Summantó Soma rendőrhadnagy elmondta lapunknak, a tettes valószínűleg ember, esetleg férfi, 30 és 60 év közötti. A gumi nyomok alapján óvszert használhat, egy öregebb autóval vagy annak látszó tárggyal közlekedik. Fejszével gyilkol, ami lehet balta vagy teljesen más eszköz is. Miután leszúrja áldozatait, nem törődik velük. A holttesteket általában az útszélén hagyja, kivéve mikor kettőt kútba dobott, a három közül. Főleg éjjel követi el tettét, ezért nappal alszik vagy dolgozik. Vagy csak él. Ez, Summantó Soma rendőrhadnagy szerint, a legveszélyesebb. Egy benzinkutas borzalmas részletességgel meséli el azt a hideglelős pillanatot, amikor nem látott senkit elhajtani a töltőállomásról. A részletek holnapi számunkban!
A rendőrség mindenkit megkér, hogy ne stoppoljon, még zoknit se. Ne szálljon be idegen autóba, buszba, teherautóba, csak a sajátjába. Summantó Soma rendőrhadnagy, a tatabányai rendőrség ügyeletese, a metró veszélyeire is figyelmeztet. Részletek a lapban!
Györke Dávid álmosan pislogott, kétszer is elolvasta, mégsemértette, hogy van olyan ember, aki ezt elhiszi. Bár valószínűleg ez nem is lényeges. Az eső kopogott a műanyag tetőn. A hideg szél befújt a kabátja alá, rusnya ronda idő volt. Újra próbálkozott a mobiljával. A készülék 23.42-t mutatott és nem volt térerő. Hogy fogok így hazajutni? Mert elvileg még volt egy busz, amivel elmehetett volna, aztán mégse. Györke Dávid nem tudhatta, hogy papíron az a busz ott volt, sajnos utasok híján gyorsan végzett, ezért Tekerő Béla már otthon aludta megérdemelt álmát a tévé előtt. Ettől még Györke Dávid nem került közelebb a céljához.
Először azt hitte, egy traktor jön arra, így éjfél körül, hidegben, esőben nem szokatlan dolog errefelé, tudja ő, hogy hol él. Kinézett a sötétbe és egy zömök homokszínű guruló kocka jött feléje, nevetségesen vékony ablaktörlővel harcolva az eső ellen. Indexelt és megállt a fiú előtt. Egy kopott, sokat megélt autó volt. „Öregebb autóval vagy annak látszó tárggyal közlekedik” – villant eszébe a cikk. A sofőr áthajolt és kisebb rángatás után kinyitotta az ajtót, ami olyan hangot adott ki, mint egy frissen nyitott konzervdoboz.
-Merre? – kérdezte egy kopaszodó férfi.
-Jó estét! Köszönöm, majd jön a busz – mondta a fiú.
-Reggel 4.25-kor, ha jön. Merre menne?
-Igazából Bicskére. Illetve kicsit tovább.
-Kicsit tovább? Az milyen falu? Nem ismerem – rázta a fejét a férfi.
Györke Dávid nyelt egyet. Aki ennyire egyszerű, az nem gyilkos. Vagy legfeljebb a puszta léte gyilkol.
-Bicske is jó.
-Nekem mondja? Ott lakom hatvan éve – legyintett a férfi.
-Nem látszik hatvannak.
-Az jó. Nem is vagyok annyi.
-Akkor hogyan lakik ott…
-Apámék már ott éltek, tehát én is, csak nem egyszerre voltam egy helyen.
A férfi csúnyán nézett a fiúra.
-Hm. Akkor jön? Arra megyek – mutatott valamerre a férfi.
-Én nem tudom, hogy….
-Ja az újság! Ahogy gondolja. Szép estét! – hajolt újra az ajtó elé a férfi, hogy becsukja.
Györke Dávid tétovázott. Mennyi az esélye, hogy ez a fickó a gyilkos? Egészen normálisnak tűnik. Kockázatos. Egész éjjel itt várni ebben a zegernye időben, még inkább.
-Várjon. Ha elvisz Bicskéig, megköszönöm.
-Az kevés, fiam – rázta a fejét a férfi.
-Mennyit kér?
-Beszéljen hozzám útközben. És…- emelte fel az ujját a férfi.
-Igen?
-Ne hagyjon elaludni.
Györke Dávid nyelt egyet. Biztos jó ötlet? Mert meglehet a fickó nem gyilkos, de áfával együtt sem százas, az biztos.
-Rendben. Hátulra ülök.
-Az jó. De nem lehet, az már foglalt– mutatott egy letakart valamire a férfi.
Györke Dávid kicsit elsápadt. A hátsó ülésen határozottan egy pokróc alatt fekvő test körvonalai rajzolódtak ki. Úristen! Akkor mégis? Ő lenne a „Stoppos Mészáros”? A férfi közben kikapta a kezéből a hátizsákját és a háta mögé dobta. A fiú sóhajtott egy nagyot és beült.
-Mi olyan büdös itt? – szimatolt a fiú
-Most hogy bent van, tudnék mondani valamit, ugye. Ez egy igazi autó, még van tartása, anyag van benne, nem elképzelés. Meg a múltkor odaszorult a kútkávához, egyenesíteni kellene az ajtót, csak még nem volt időm rá. Úgy hogy csapja be azt az ajtót, mint jó politikus a választót! – nevetett a férfi, majd gázt adva elindult.
Györke Dávid előtt felrémlett az újság: két áldozatát kútba dobta! Az nem lehet, hogy… Hova kerültem?! Megnyomta az ajtót, ám az nem nyílt. Próbálta még egyszer. Most már nincs választása. Hiába, egy rossz döntés sosem lesz jó megoldás, ahogy az apja mondta. Próbált az ülés szélén maradni, minél messzebb a férfitől. Az autó zakatolva haladt a sötétségben.
-Aztán mit csinál Bicskén, fiam?
-Leginkább aludnék.
-Pont ott?
-A szüleim ott laknak – mondta félénken a fiú.
-Most mit van berezelve? Lajosmizse előtt nem eszek embereket – göcögött a férfi.
-Az nem is erre van!
-Na, akkor meg nincs mitől félnie. Aztán kik a szülei?
-Apám és anyám – morrantotta a fiú.
-Aha. Ismerem őket – bólintott a férfi és letért az útról.
A kocsi farolt egyet, de aztán ment tovább. Az út minőség változását észre se lehetett venni.
-Nem fél, hogy elakad a sárban, bátyám?
-Vele, fiam? VELE?! – nevetett a férfi és megpaskolta a műszerfalat, amiből pár dolog kihullott.
-Igen. Nagy a sár és ez az autó sem megy el mindenhol.
-Ahová egy Land Rover nem megy el, oda az Istenek se mennek. Ősi namíbiai mondás. Tudja, hol van?
-A mondás?
-Az – sziszegte a férfi.
Györke Dávid nyelt egyet.
-Akkor ez egy Land Rover? – kérdezte a fiú.
A férfi a gyér fényben gyilkos tekintetettel nézett rá. Lenyúlt az ülés mellé. Keresgélt, aztán lassan előhúzott valamit. Györke Dávid szinte látta a baltát, amivel a férfi le fog sújtani. Végem van! – gondolta.
-Land Rover Defender 90-es. Mark III. Nézze meg –dobta az ölébe a kis könyvet a mérges férfi.
A fiú megkönnyebbülten sóhajtott. Kicsit megnyugodott. A kocsi nagyot huppant, a férfi csóválta a fejét, elvett valamit a lába alól. Megnézte a fényben.
Egy kisbalta! Véres!!!
-Mit kerestem össze, mikor a Mikit betettem – nevetett a férfi.
Györke Dávid remegni kezdett. Mikit? Akkor az a test ott hátul…a Miki! És a kisbalta a férfi kezében. Vérfoltokkal! Az izzadtság patakokban folyt rajta. A férfi lassan fordult feléje, ajkán sátáni mosollyal:
-Imádkoztál, Györke Dávid?
Még a nevem is tudja! – képedt el a fiú.
-Ho…honnan tudja…a..ne…nevemet?
-Én mindent tudok, fiam – jelentette ki a férfi és kicsit emelt a baltán – mindent!
Aztán hátra nyúlva letette az ülés mögé.
-A hátizsákodon van a neved. Hová akartál eredetileg menni?
-Mindegy, jó lesz itt is – rebegte a fiú.
-A Csoppadtcsüngős dűlőnél? Ide a szél se jár, te fiú. Szóval hová? – nyúlt le újra az ülés alá a férfi.
Most veszi elő a kést vagy a fejszét…Vagy egyéb valamit és gyilkolni kezd. Gyorsan mondj már valamit! – ösztökélte saját magát Dávid.
-Felcsútra, a barátnőmhöz –hadarta.
-Csúti a csajod? – mondta a férfi megvetően.
-Igen. Mészáros Klára.
-Csak nem a Pénztáros…én oda nem megyek.
-Miért? Csak egy ugrás Bicskétől.
-Akkor ugorj egy nagyot, fiam.
Györke Dávid nem értette a dolgot. Nézte a kotorászó férfit. Egy raktár van az ülés alatt? Különböző daraboló bárdok, kések, bicskák? Egy machete, amit holnap is használ?! A férfi hümmögve mondta:
-Ki vagyok tiltva onnan, no. Egyszer azt mondtam, azért tré a dinnyéjük, mert a Lőrinc belepisilt.
A fiú elmosolyodott aztán úgy maradt. A férfi kezében egy emberes nagyságú kés volt. Pár csepp vér hullott róla. Györke Dávid úgy érezte, ez az utolsó, amit életében lát. Behunyta a szemét.
-Tudtam, hogy nem hagytam a Mikiben. Nem vagyok én pancser puha pesti, na– mondta büszkén a férfi, aztán a késsel a kezében sebességet váltott és újra egy aszfaltos úton mentek, bár ezt se lehetett észre venni.
Györke Dávid várta a szúrást. Vagy vágást. Nézte hová menekülhet. Az ajtó beragadt, hiába próbálta kinyitni. Itt a vég! Az autó bekanyarodott egy ház elé és megállt. „Itt fog feldarabolni!” – gondolta a fiú.
-Na segíts behozni a Mikit, mielőtt teljesen merev lesz, fiam.
A másik áldozat!! Akivel már végzett!! És ÉN segítsek!! Úristen!
-Miért segítsek? Magának?
-Mert én vagyok az apád, Dávid – utánozta Darth Vader-t a férfi.
Györke Dávid nagyot sóhajtott. Kiszállt az autóból. Ránézett a férfira.
-Miért kell ezt minden egyes alkalommal eljátszani, amikor hazahozol, fater?
-Rossz a rádió, valami kell, hogy ébren tartson. Na, emeld fiam, magától már nem megy be.
Miki, a döglött disznó egyetértően mosolygott.