Egy főrangú pártfunkcionárius fia, Megyeri Norbert a nyolcvanas évek Magyarországán indul el az emberré, jó emberré válás útján. Nem tud és nem akar megalkudni, élni a szülei adta előnyökkel. Napról napra szembesül az élet valóságával munkahelyi és magánéleti konfliktusai kegyetlenül nehéz döntésre kényszerítik: elhagyja az országot. Idegen földön bizonyít: újra és újra képes felállni a padlóról, kimenekül életveszélyből, eközben megmutatja emberségét és kivételes sebészi képességeit. Poklokat jár be és csúcsokra jut föl. Csalódik szerelemben, barátságban, mígnem egyszer egy váratlan esemény meghozza neki az igaz boldogságot, amely talán örökké tart…

Ahol csak jár, fantasztikus emberekkel találkozik. Nővérekkel a pesti klinikán, akik hisznek a szeretetben, mindig, mindent megtesznek a betegekért. Andrással, ,,proli” barátjával, aki megmutat neki egy másik Magyarországot. Később, Hamburgban a hírszerzés, a sötét oldal embereivel. Amerikában Ted Rosskowsky amerikai sztársebésszel, aki felfigyel tehetségére, Melindával, aki megismerteti az önzetlen szerelemmel. És eljut Afganisztánba, majd Irakba, ahol nap mint nap dörögnek a fegyverek.

Norbert, a Jóember mindvégig a barátunk, akinek drukkolunk, akit szeretünk, és aki egy kicsit visszahozza a nyolcvanas évek hangulatát, humorát, hangját, miközben valósággal átlök bennünket, olvasókat a huszonegyedik század valóságába.

– Érti, amit kérdeztem a doktor elvtárs?

– Hogyne, Végvári elvtársnő. Arra gondoltam, kimegyek szurkolni a magyar csapatnak a foci VB re.

– Van futball végrehajtó bizottság?

– Hátha nincs, csináljunk egyet – mondta mosolyogva Norbert.

Végvári elvtársnő rezzenéstelen arccal nézett az orvosra.

– Labdarúgó világbajnokság lesz. És a magyar csapat ott lesz. Mert Mészöly Kálmán vezetésével kijutnak.

– Ismerem Mészöly elvtársat. Léha, megbízhatatlan ember. Nem szocialista közösségi típus.

„ Az biztos” – gondolta Norbi, aki felvette kazettára az…és Mészöly Kálmán a kapitány című rádióműsor eredetijét, ahol több baszd meg hangzott el, mint ahány bedobást végzett a selejtezőkben a magyar csapat.

– Meglehet. De igazi legenda a fociban, és mint edző is kiválót alkot, az ország büszkeségére.

– Egy szocialista ország legyen büszke a munkások termelésére, a parasztok helytállására a földeken és az értelmiség vezető szerepére. Doktor elvtárs hová sorolná Mészöly elvtárs, mondjuk úgy tevékenységét?

– Az értelmiség vezető szerepéhez.

– Doktor elvtárs szerint Mészöly elvtárs értelmiségi?

Norbi megsimította a bajuszát. Mit lehet egy ilyen hülye kérdésre válaszolni.

– Még nem olvastam az ezzel kapcsolatos irányelveket.

Végvári elvtársnő megmerevedett, majd akkurátus mozdulatokkal lecsavarta töltőtollának a kupakját, felhajtott egy lapot és jegyzetelt. Az a toll több halálos ítéletet írt már alá. Híres toll volt.

– Öregem, ha előveszi a tollát, akkor véged van – intett a kezében egy szalámis zsemlével Hammerschmidt doktor, és ő aztán tudta miről beszél, volt tapasztalata.

– Családdal menne, doktor elvtárs? – tért vissza a nő.

– Egyedül – mondta Norbi, és valami fájdalom cikázott át a szívén.

– Van felesége, ha jól olvasom. Dr. Megyeriné Németh Helga, titkárnő a MASPED nél.

– Kereskedelmi asszisztens, de hamarosan kereskedő lesz. Nagyon okos nő.

– Magát elnézve, doktor elvtárs, vannak kétségeim.

Norbi felvonta a szemöldökét. Ez most poén volt? Mosolyogjon? Ne mosolyogjon? A dolgot Végvári elvtársnő döntötte el:

– A felesége sokat utazik Helmeczi János igazgatóhelyettessel.

– Ez most kérdés?

Villant a szemüveg, és a toll megint írt valamit.

– Amszterdamban egy szobában aludtak.

Norbi kiegyenesedett. Nem tudta. Voltak rossz érzései, de nem tudta.

– Rostockban két napra vitorlázni mentek.

Az orvosnak megvonaglott az arca.

– Mint férj, gondolom, tud erről.

– Nem tudtam. Nem számoltatom el a feleségemet.

– Talán nem ártana tisztában lenni dolgokkal.

– A szerelem nem dolog, elvtársnő – vágta oda mérgesen Norbi.

– Érzelmi reakció. Zavaró tényező, ami nem jó irányba befolyásolja egy szocialista értékrendet élő, alkotó ember életét.

Az orvos nézte a nőt. Tényleg lerendezte ezt a nőt valaki annak idején? Miközben Marxot idézett orgazmus helyett?

– Végvári elvtársnő nem szerelmes, vagy nem volt szerelmes a férjébe?

– Végvári elvtárs komoly ember, építi a szocializmust áldozatos munkájával. Ez hozott össze minket, és úgy gondoltuk így többet tehetünk. Ezért is lett gyerekünk. Kell az országnak a fiatalság. Persze igazi szocialista neveléssel.

Az orvos mondott volna pár dolgot, de hagyta. Még bízott benne, hogy megkapja azt a nyavalyás papírt és beadhatja az útlevél-kérelmet.