EGY BANKOT, ÖDÖN?
Báró Keresdy Ödön kifújta a füstöt és monokliján keresztül érdeklődve nézte a vele szemben ülő Gyopárossy Bercit. Akit még bencés diákként ismert meg, mert valahogy odakerült. Se pénz, se rang, se ősök, de ott volt. Mert valaki „betette” a brancsba. Jó pajtás volt. Aki most felbukkant 1936 tavaszán. Véletlenül.
– Berci, ha jól értem kérlek, most azt vezetted elő, hogy vegyem meg a Lázár Magyar Takarék Bankját.
– Pontosan, Ödön. Te vagy erre a legmegfelelőbb – mosolygott a másik.
– Én? Biztos vagy ebben, kérlek?
– Biztosak VAGYUNK benne, kérlek – mosolygott tovább a másik.
Báró Keresdy kortyolt a borából, mert így ugye más volt a felállás. Ez a Berci most olyan körökben mozog, ahová Ő még a nevével és rangjával sem tud bejutni, nem is beszélve az 1 pengő 32 fillér „vagyonáról”, ami jelenleg a hitelben vett zakója zsebében van.
– Nézd, kérlek, már meg ne bántódjál, vannak kétségeim. A szakmai tudásom és az anyagi helyzetem jelenleg, kérlek…
– Ugyan már Ödön! Szakmai tudás? Az egy vicc. Pénz? Az is valami?- nevetett Berci.
– Nagyon is valami, kérlek. Egy bankot nem lehet csak úgy megvenni, hogy bemegyek és…
– Nem, Ödön. Nem mész be. Majd ők jönnek hozzád. Figyelj. Van az a csordapusztai ügyed a bíróságon.
– Ménespusztai a Csákváriékkal, de kérlek az igazából teljesen veszve van, mert a jogalapom ugye…
– Mindegy. Nos, azt megnyered. Kártérítéssel.
Báró Keresdy nézte a Bercit. Ennek valami baja van. Nem kicsi.
– Kérlek Berci, nincs olyan Kúria, ami a javamra ítélne.
– Na de ha van, akkor ugye Neked lesz 200.000 pengő kártérítésed és háromszáz holdad, jelzálog nélkül.
– Van olyan is? – csúszott ki a báró száján.
– Hehehe. A humorod a régi Ödön. Nos, erre a Földhitel Takarék ad neked hitelt. Meg egy vételi ajánlatot a földre. Ezzel neked fedezeted lesz, hogy az Elszámolási és Érték Bankot megvegyed.
– Az előbb Berci azt mondtad, kérlek…
– Ödön. Figyelj. Ennek a banknak van 12% részesedése a Magyar Takarék Bankban. És még mije van?
– Bizony, mije van, kérlek? – dőlt előre a báró, mert ekkora botorság már őt is érdekelte.
– Elővásárlási joga. Részvény opciója, a Magyar Takarék Bank 50%-ára. Ezt Te megveszed.
– Elfogadják az ajánlatomat, kérlek?
– Már tegnap elfogadták. Ez még kevés, ezért beszállsz a 200.000 pengővel a Somogyi féle Hitel bankba.
– Az kérlek csődbe ment. Olvastam
– Jaj Ödön! Olvastad?! Ugyan már kérlek! Az államkincstár ad vissza nem térítendő kölcsönt a Hitelbanknak. Értékelve, hogy te kiálltál mellette és pénzt fektettél egy az embereknek, a népnek fontos bankba, adnak két milliót.
Báró Keresdy ekkor megijedt. Ezek már olyan számok voltak, amikről álmodott, ám tudta nem valósak. Viszont ha valós lesz, akkor már van mitől félni. Nem kicsit.
– Ebből megveszel még 20%-ot a Magyar Takarék Bankból és tiéd a bank.
– Az enyém, kérlek.
– Természetesen a bank egy részvénytársaság, ezért beveszed azokat, akiket voltunk bátrak javasolni Neked, ott a szerződés alján megtalálod a neveket – mosolygott a Berci átadva a papírokat.
– És lesz egy bankom, kérlek? Nekem?
– Ödön a humorod, az fe-no-me-ná-lis! Nem a tiéd lesz gyakorlatilag. A neveden lesz. Akié a bank, az hálás lesz neked. Amíg tudod, mit kell tenned. Ezt mindig megmondjuk neked. Nem leszel kíváncsi meg ilyen butaságok. Élheted a rangodhoz méltó életed. Mindenhol hitelképes leszel. A kis Váradi Hajni sem fog kidobni, mert ugye nem állsz úgy. Mármint anyagilag. Spongyát rá, nagyon csinos a kicsike. Mi hálásak leszünk, te hálás leszel nekünk. Magyarok vagyunk. Havi 80.000 pengő a fizetésed, autó, személyzet a Stefánia úton a Simon villája. Ami a banké és te havi 1 pengőért bérled. Kérdés?
– Ezek után? Semmi, kedves Berci. Magyarok vagyunk- mondta komoly arccal báró Keresdy.
– Akkor egy bankot, Ödön? – mosolygott még mindig a Berci.