„A nőket nem megérteni, hanem szeretni kell!” Ezt az örök érvényű igazságot Oscar Wilde angol író tette, aki mellesleg meleg volt, de munkásságából ez mit sem von le.
Nos valahogy több mint négy hónap Angliában való tartózkodás után én is ezt vallom. Nem kell Őket megérteni, mert nem is lehet. Más kultúra, más múlt, más élettér. Nem lehet a kettőt egy kalap alá venni még akkor sem, ha mindkettő az európai kultúra szerves része.De tény, aki idejön dolgozni, élni, az fogadja el: itt ilyen az élet, ilyenek a szabályok és ilyenek a törvények.
Nem kell mindent elfogadni. Például: nyugodtan engedd ki a buszt a megállóból, engedd el a szirénázó mentőt, rendőrt. Ha csepeg az orrod fújd ki, még ha ez nagyon furcsa is brit társaidnak. Ha ásítasz tedd oda a praclidat, hogy ne lássa mindenki azt a rengeteg cidert a gyomrodban. Wc után moss kezet,bár többen nem fogják érteni, de nem baj .És még sorolhatnám.
Azért néhány dolog, amit tényleg nem értek.
A fogászat. Persze nem olcsó, de mindenkinek elérhető, főleg ha 3 vagy több gyereked van, szinte ingyen van. De ennyi rossz fogú embert, ami főleg abból származik, hogy elhanyagolják az egészet, még nem láttam. Most képzeljetek el egy több kiló sminkkel ellátott bojlertestű brit hölgyet, aki kedvesen rád mosolyog és hirtelen úgy érzed itt a vas és edény orrú banya. Ijesztő!
A környezetvédelem. Millió alapítvány van és hangos műsorok cikkek, kiállítások, hogy védjük meg Britannia szépségeit. De egy brit polgár Európán belül a legtöbb szemetet termeli. Mindenhol nejlon zacskókat adnak amit aztán eldobnak. Mindent becsomagolnak. Külön külön. Aztán eldobják. Hetekig heverhet a sitt a törmelék a ház előtt mire elvitetik. A buszon utcán simán eldobják a chipses zacskót, dobozos üdítőt, sörös üveget. Mert ekkor már nem számít, hogy Óvd Britanniát.
A kajálás. A britek kezdenek hasonlítani ebben az amerikaiakra, ahol még a ravatalozó előterében is van csoki és kóla automata. És mindenhol esznek. Itt is. Aztán a felét kidobják. Étteremben dolgozom, látom, hogy a legtöbbször csak azért szedi púposra a tányérját, mert ki van fizetve és annyit ehet, amennyit elbír. Aztán ott hagyja. 65 millió brit fejenként 80 kiló kaját dob ki évente.
A bevándorlás. A brit fiatalok egynegyede nem dolgozik, mert nem talál munkát, de szidja a bevándorlókat, mert elveszik előlük a munkát. Ami ugye nem igaz. Itt is mint Németországban olyan a munkanélküliség, hogy munka van, de a fiatalok bizonyos munkákat nem fognak sosem elvállalni, ezért kellünk mi, hogy olcsón végezzük ezeket a munkákat. Szinte sosem említik, hogy a Commonwealth a Nemzetközösség mennyivel járul hozzá a helyzethez. Ha valaki Nigériából jön Britanniába, az majd olyan jogokkal rendelkezik, mintha itt született volna. És ez nem kevés ember és költség.
A tehetetlenség. KZS bristolszakértő szerint szimplán hülyék, volt Főnököm szerint fafejűek, szerintem szimplán idegesítőek a britek. A kreativitás, gondolkodás, előrelátás az valahol kihullott a szótárból és a fejekből. Merevek, akkor is ragaszkodnak szabályokhoz, mikor már minden meghaladta azt. Gondoljatok a Monthy Python Az élet értelme c. filmjéből arra a jelenetre, mikor ott vitatkozik pár okos, hogy elsűllyed-e Atlantisz, miközben elsűllyednek. Na ez van itt. Aztán rájöttem: nincsenek rákényszerítve, hogy gondolkodjanak. Mindent készen kapnak. Ha valami nincs meg, akkor megveszik legyen az tudás, munkaerő vagy bármi. A XV. század óta Britannia attól lett nagy, hogy végig rabolta a világot lásd Franciaország, Spanyolország, Portugália, Afrika, Kína és a gyöngyszem India. Annyi pénzük és hatalmuk lett, hogy a gondolkodás, kreativitás másra maradt. Mondhatjátok, hogy a nagy találmányok angoloké pl. gőzhajó, vasút, gőzgép,a kapitalizmus, a wc és a koncentrációs tábor stb. Aha. Ha jól megnézzük ezek a feltalálók vagy skótok, írek,walesiek esetleg itáliai emberek leszármazottai. Annak idején az amerikaiak milliókat költöttek arra, hogy olyan tolluk legyen a világűrben, amivel akár a plafonon is írhatnak, így lett a zselés toll. Az oroszok ceruzát vittek. Mert akinek nincs pénze, az gondolkodik.
Amit viszont tényleg nem értek: idejönnek emberek a világ minden tájáról. Munkát kapnak, itt élhetnek, lehet lakásuk, autójuk, öt év elteltével állampolgárok lehetnek. És mégis találkoztam nyolc éve itt élő külföldivel, aki még alapszinten sem beszél angolul. Van olyan, aki már évek óta utálja, hogy itt ilyen az időjárás. Naponta látok embereket, akik nem is akarnak beilleszkedni ebbe a társadalomba és inkább saját kolóniákat hoznak létre, elszigetelve magukat a valóságtól. Nem értem, hogy miért csak a jogaikat harsogják és a kötelesség elvész a ködben. Persze ha valaki nem itt született, nem beszéli tökéletesen a nyelvet, az SOSEM lesz egyenlő az itteniekkel. Mert mindig idegen marad. De ettől még élhet úgy, mint egy brit. Nem kell semmit sem feladnia,mert ezt itt SENKI sem várja el tőle, de alkalmazkodni azt kell.Mert ez az itteni élet alapja.
Szóval nem értek sok mindent, de szeretek itt élni. Még ha jobb melóra vágyom is. És még mindig balról keresem a biztonsági övet. So its goes.
See you later.