Woody Allen, akit néha nagyon bírok, néha nem értem, hogyan tud annyira vacak dolgokat csinálni, szóval ő mondta:
-Imádom a puzzle-t, mert olyan, mint az élet. Sok kicsi részletből áll, sosem egyszerű megtalálni, mi hová passzol és borzalmasan idegesít.
Egészen addig, amíg nem volt saját puzzle-unk, addig csak ajándékoztunk ilyeneket párszor. Az tény, mindig mikor visszamentünk, kicsit hűvösebben fogadtak és megkérdezték:
-Puzzle-t nem hoztatok, ugye?
Az is tény, mikor KZS bristolszakértő segítségével karácsonyra Barbi of Google egy 500 darabos puzzle-t kapott, amin tengerpart van meg sok víz és homok és Barbi, akkor nagyon örült neki. Egy magyar cég csinálta a megadott fénykép alapján, dobozzal, mindennel együtt. Mintha a polcról vettük volna le. Pár nappal később, mikor más ügyben beszéltünk Barbival, azt mondta:
-Legközelebb kaptok egy listát. Sőt kettőt. Az egyiken az lesz, mit szeretnék karácsonyra. A másikon, mi az, amit SOHASEM! És a puzzle van az első helyen!
A végén megesküdtem volna, mérges volt. Pedig azt gondoltam a következő alkalomra kaphatna egy hőlégballonosat, mert imádja őket. Ezek után mégse. Komolyan nem értettem, miért akkora cucc 500 darab kis bigyót összetenni?
-Gyuri, meddig tartott, amíg két darabot összetettél? Na? 17 év? Hm?
Ezt KZS bristolszakértő kérdezte és kellett egy kis idő, mire rájöttem, mi az a kettő darabos puzzle.
-Az más. Mert ugye…
-A Roald Dahl meséket később. És nem nekem. Egyáltalán raktál már ki puzzle-t? Ebben az életedben.
-Most, hogy mondod, szerintem, ha jobban belegondolok…
-Akkor csámcsogót csendbe. Először csináld meg, aztán szövegelj.
Igaza lehet gondoltam és kifejezetten örültem, hogy Aliznak az az ötlete támadt, hogy a három megjelent könyvem borítóiról készült képből csináltassunk egy puzzle-t, amit az évfordulón kirakunk, aztán bekeretezzük és a falra kerül. Meg is rendeltük. Na jó, pont dupla annyiba került, mint a magyar. Aztán kiderült, hogy 14 nap múlva jön meg, amiből 18 lett. Semmi doboz, meg ilyenek, egy zacskóban volt, az egy pufi borítékban, amit jobb külsővel rúgott be a kapu alatt a HERMES nevű Istencsapás futárcég folyamatosan telefonáló hölgye. DE! Megvolt. Neki álltunk összerakni. Tanácsok: ne a legalacsonyabb asztalon rakjátok ki. Olyan helyen, ahol később enni akartok, ne kezdjetek bele. A kuka vagy szemetes nagyon messze legyen, nehogy első nekifutásra kidobjad az egészet. Semmilyen szúró vagy vágó, esetleg dobható, hajítható eszköz, mint pl váza,kés, olló, herillő bicska vagy kétélű viking fejsze ne legyen a közelben.
Tehát neki álltunk. 13.35 volt. 16.52- kor volt készen. Az egész havi káromkodási készletemet felhasználtam. És talán a februáriból is vettem néhány vaskosabbat. Nagy ötlet volt, se házassági évfordulóra, se másra soha többet. Amúgy jól mutat a falon, próbálom majd megmutatni.
Ez a Nagy Esemény kicsit elgondolkodtatott. A kicsin van a hangsúly. Hogy az életünk, a mindennapjaink micsoda pici puzzle darabokból állnak és amikor nem stimmel, vagy nem találod a megfelelő darabot, az mekkora szívás tud lenni. Apróságok, amitől minden megváltozik. A fantasztikus Alfonzó mondta, mikor azt kérdezték egy pici kis hiba miért nem fér bele a műsorába:
-Van egy csodásan megterített asztal, tele finomságokkal. A legszélén herendi porcelán kistányéron egy darabka szar. Leülsz enni jó étvággyal? Biztos?
Tény ilyenkor kellene jönnie annak, amit Aliz mindig mond: elengedni. Na erről meg az az eset jut eszembe, mikor egy régi könyvben magyarázták, hogyan is lesz a guano. Az a madárürülék hegy, ami letelepszik vastagon. Amit régen trágyaként használtak és hajókkal szállították. Több hétig utazni egy guanóval telt hajón, az skacok….
-Egy madár letojja a sziklát. Aztán a másik is. Aztán a több ezer. És ott tartasz, hogy egy nagy nagy guano halom lett, ami alól a lényeg, a szikla, már ki sem látszik.
Ez a baj, Skacok! Sok kis apró puzzle darab, ami bosszant. Egy picit. Aztán már kettő, négy, hat és a végén jön az: Öllléééégggg!!!
Például: a fürdőszobában a spot izzó kiégett. Mivel nem mindig tudunk elmenni boltba vásárolni, ami a covid óta amúgy is úgy néz ki, mint egy londoni csemegebolt 1946-ban, amikor könyörögni kellett az egérnek, hogy bejöjjön, ezért neten rendeltünk. Meg is jött két nap alatt. Aztán kiderült, befér és szuper. Csak ez kékes erős fénnyel ég, nem lágy sárgával. Ez az internet csodája. Megrendeled, megjön, meglepődsz. Pici darab. Egy puzzle.
Aliznak szóltak bent a munkahelyen, hogy mikor veszi át a kenyeret /igen már ilyeneket is csinál/ akkor ne rotálva tegye el, mert az egy másik ember munkája. Nem hatékony, angol. Amikor lepakolja szállító a kenyeret a gurulós tartóban, akkor sima ügy, hogy a régit előrehúzza, aztán az újat mögéje. Ez volt a baj. Illetve, ahogy mondták: nem baj Aliz, csak ne csináld. Pici darab. Puzzle kettő.
Tegnapelőtt Fruzsi, miután tolatni akartam vele, azt mondta, nem mozdul. Mármint az automataváltó karja. Semerre. Mivel D állásban maradt a váltó, mikor levettem a gyújtást, nem engedte újra indítani, mert ugye akkor az autó elindul előre. Magától. Mert okos. És automata. A kulcsot viszont megtartotta. És közben sípolt. Isteni volt. Három óra múlva megoldódott a rejtély, amikor az AA, az itteni egyik autóklub szerelője egy darab csavarhúzóval rendbe tett mindent. 5 milliméter. A váltókar műanyag borítása, ennyit csúszott le, így blokkolva a váltót. Pici darab. Puzzle három.
Pizzát rendeltünk a Papa Johns nevű cégtől. Régebben mindig PayPal-lal fizettünk, azt véltük biztonságosnak. Aztán jött a trükk. Kitalálták, hogy legyen donáció. Vagyis ha mondjuk 24,58 a számla, fizessek 25 vagy 26 fontot és a különbség megy az éppen futó jótékonysági projectre. Ez amúgy tök jó. Viszont. Ezzel együtt a PayPal fizetést megszüntették, mert akkor nem lehet a donációt csinálni. Kis pimaszság, nagy marketing. Pici dolog. Puzzle négy.
Minden héten megnézzük, a Szent Csütörtöki Egyenleg alkalmával, hogy hogyan állnak a számláink. Igen, több van, fussa rája, na! A bankok viszont főleg online igen érzékenyek. Ezért, ha más eszközről kérdezed le az egyenleget, mint amin szoktad, akkor olyan security solution /Biztonsági megoldás. Én a megoldás helyett egy B betűs szót használok, ami más tevékenységhez kapcsolható. Mint az köztudott./ jön, hogy kitéped a hajad. Nekem ugye, ezzel szerencsém van. A legtöbbször az én tabletemen nézzük az egyenleget. Most eljutottunk oda, hogy MINDEN banki dolgot azon intézünk. 21. század. Komolyan? Pici dolog. Puzzle öt.
OTP a király! Bármit intézni akarunk, először kapunk egy kódot SMS-ben, ami öt percig használható a számlanyitáshoz. Ezért tart Aliz egy magyar telefont, T-Mobile. A probléma, hogy az SMS legtöbbször 10-14 perc múlva jön meg. Na ja, Britannia messze van! Amikor megkérdeztük lehet-e angol telefonra kérni az SMS-t, azt mondták, hogyne. Be kell mennünk mindkettőnknek a bankba, néhány papírt ki kell tölteni és után pár nappal működni fog. Igaz az angol szolgáltató használhatóságát nem tudják garantálni. Pici dolog. Puzzle hat.
Ez mindösszesen öt nap alatt történt. Csupa pici dolog. És mégis úgy vágta haza a hetemet, hogy csak úgy nyekkentem. Igen, el kellene engedni, mondjuk nyílt téren vagy ablaknál, csak nem könnyű. Nekem, nem.
Viszont térjünk át Nagy Dolgokra! A Jó Dolgokra, amik valóban fontosak. Amik remek dolgok és mosolyogni valók. Az öröm miatt! Éva bejelentette az új Regényíró november pályázatra beküldött kéziratokból ötöt is ki fog adni. Így öt új magyar szerző kap lehetőséget általa. Ez a mai magyar könyves helyzetben, nagyon nagy dolog! Talán rajta kívül senki sem tesz ilyet. Így a kiadónak Éván kívül már tíz szerzője lesz, lesz miből az Erawan Olvasóknak válogatni. Én örültem volna egy férfinak, srácnak, cimbinek. Mert most valahogy nagyon kisebbségnek érzem magam, minden téren. Másik jó hír, az Erawan oldala teljesen meg fog újulni, elősegítve a könyvek-szerzők megismerését, elérését. Én is azt mondom, a webes eladásé a jövő.
Nincs még vége! Kissé hányatott sorsú könyvem A VÉR NEM VÁLIK VÍZZÉ a múlt hét óta kapható az Auchan áruházakban is. Ez nekem mindig fontos, örültem is neki. Jó volt látni a képen, a három könyvemet egymás mellett! Aztán a végére egy nekem igazán fontos hír. Elkészült. Egy novella, amilyet még sosem írtam. Két szereplővel, két helyszínnel. Teljesen fura volt írni. Mivel nem tudtam, meg tudom-e írni. Hogy minden benne legyen, amit akartam. Átjöjjön a Város, amiről szól. Az érzelmek, a változások, a boldogság. Aztán hajnalonként szépen összejött. Még kicsit fésülni kell, de nagyon feldobott a dolog. Amikor visszaesek a valóságba, akkor is klassz dolog, bármi lesz is a sorsa.
Aztán 30-án indul az újabb nagy kísérlet. Az új könyv EGY NYÁR munkacímmel. Első és utolsó mondat megvan . A cím- nos meglátom. Talán változik. Nem kalandkönyv lesz, azt mondhatom. Illetve nem tudom megtagadni magam és nem is akarom. Tehát valami kis ravaszság, csavar bizton lesz benne, tegnap óta tudom, hogy mi. A magam részéről kíváncsi vagyok mi lesz belőle. Sosem könnyű olyasmibe belevágni, amiről semmit sem tudunk. Aztán kiderül, attól a legjobb. Nem tudni, mi lesz a vége. Az elejét se. Mert ott van valami szépen, mint a kedvenc hegyeim Svájcban. Néha csak a felhők, aztán kibukkannak a hegyek. A zöld mezők és a fehér csúcsok. A végén az egész. Akkor lesz gyönyörű. Sok kis puzzle, sok kis részlet. Egy egész. Mindenben ez a fantasztikus. Amikor valami akkora marhaság, annyira hihetetlen, hogy nem akarsz kimaradni belőle. Mint mikor kijöttünk Britanniába. Lám mi lett belőle. Igen, lehet károgni, hozni ellenpéldákat. Ahogy Charlie Wilson mondta az afgán ügyről:
-Odamentünk, megcsináltuk, aztán a végén elkúrtuk az egészet.
Én bízom benni, nem így lesz. Úgy március közepére-végére kiderül. Mert Aliz pontosan beírta az általa szerkesztett naptárba, mikor hol kell tartanom. Akkor pedig nincs mese. Mint az köztudott. Ez lesz a hatodik könyv és akkor még hét hátra van. A nagy kérdés az, mennyire hátra.
Barbi of Google, akinek már a kenyér vásárlás is ünnep a home office világban és annak rendje módja szerint ki is öltözik az alkalomhoz, nagyon ért hozzá, mellesleg,tehát Barbie mondta egyszer azzal a komoly arcával, amin mindenki tud mosolyogni:
-Az apró szar, az mindig tud Nagy lenni. Viszont fordítva nem működik.
See you later!