Az ember felelős saját döntéseiért, csak azért kell belevonni mást is, hogy legyen kit okolni, ha nem jól döntöttél.”
Az én döntésem volt az oltás. Igazából szívesen elkerültem volna, ám világos, hogy az elkövetkező időkben bármerre menni, utazni csak oltással lehet majd. Így aztán a legyen, ne legyen dilemmában nagyot nyomott a latba.
-Jól tetted. Azért csodát ne várjál, normális nem leszel – mondta KZS bristolszakértő.
-Nem is lenne jó, senki se ismerne rám.
-Amennyit látok belőled, már most sem.
Tudom, hogy a hasamra célzott, de a szívemet találta el. Igen, pillanatnyilag, úgy fél éve vesztésre állok a covid hurkák elleni küzdelemben. EZT nem kellene hangsúlyoznia, én sem emlegetem, hogy mikor oldalt fordul, csak azért tudom, hogy ott van, mert hallom a hangját. Mert ÉN ilyet nem teszek. Mint az köztudott.
Tehát a nembeszélünkróla hiszti kiteljesedése elhozta a döntés dilemmáját. Ahogy Woody Allen is eljutott ide, amikor azt mondta:
-Az emberiség válaszúthoz érkezett vagy a teljes pusztulásba vezető utat választja vagy az önmegsemmisülést, nem könnyű döntés.
Szerintem a helyzet messze nem ennyire drámai, mégis akkora sztár lett egy kis vacakból, hogy Madonna Jacko-val együtt is csak lelkes lájkoló lehet mellette. A döntés úgy tizenhárom másodperc alatt megszületett.
Ekkor az NHS, az itteni SZTK honlapján Aliz minden héten megnézte, mikor jön sorra az én korosztályom, hogy jelentkezni lehessen. Amikor ez egy hétfői napon eljött, akkor másnap úgy kettő perc alatt megvolt mindkettő időpont. Ehhez mindössze az NHS szám kellett, amivel a GP-nél a helyi Google embernél regisztráltam. Mert azért házi orvosnak hívni az ittenieket, sértés az otthoni valódi orvosokra nézve.
-Az angol egészségügy kettő dologtól függ. Van-e elegendő külföldi orvos és főleg nővér és hogy van-e térerő. Bármelyik hiányzik, akkor az anyák napi akciós temetést még megcsípheted a Co-op-nál.
KZS bristolszakértő immáron hetedik éve aktív résztvevője az angol egészségügynek, több ember távozott jelenlétében egy másik világba, mint a komplett Agatha Christie életműben, hozzátéve azt is, amihez semmi köze nem volt az Írónőnek. Így aztán érdemes hallgatni rá. Én ugyan láttam már olyat, aki nem így tett, neki béke poraira.
Amikor elmész egy itteni GP-hez és elmondod mi a problémád, az első, hogy beüti a Google-ba. Esetleg megkérdezi:
-Ön szerint mi lehet ez?
Utána marad a remény, hogy talál valamit. Ekkor megosztja veled a találatokat és olyan totó módszerrel eldönti mi is lehet a bajod. Ami biztos, felír Paracetamolt. Azt itt mindenre adnak. Pislogásra, amputációra, fogamzásgátlásra. Vagy csak úgy. Azért ha egyszer látnátok egy GP arcát, amikor mondjuk, egy szemészhez kérsz időpontot, az felejthetetlen.
-Biztos szükség van erre? – szokták félénken kérdezni.
-Mivel nem látok rendesen, igen.
-Nem jobb ez így Önnek?
Az időpont az itt sem egyszerű. Ha most én becsattognék a GP-hez és mondanám, a jobb lábamon meg kellene vizsgálni a második ujjamat, mert folyamatosan fáj, ezért adjon időpontot a Southmead kórházba, az az időpont jövőre lenne. Mert most a nembeszélünkróla mindent visz.
-Olyan szépen tetszett bejönni, biztos kell az a vizsgálat?
És ez így megy. Mindig. Általában határozott fellépés és nemjó modor hozza meg a kért vizsgálatot. Viszont hőmérsékletet a fejbelövős cuccal kiválóan mérnek, aztán megmondják. Farenheit-ben. Ezért nem kell rögtön megijedni, ha azt mondja 53,8 fok, mert az 36,6 Celsius-ban.
A GP-k után vissza a lényeghez. Az NHS számot beírtuk az oldalra, utána kiválasztottuk, hogy hová szeretnék menni oltásra. Ez lett a King’s Chase üzletközpont patikája úgy 600 yardnyira. A második oltás az vagy 2,1 mérföldre lesz. Úgy vannak az oltópontok megállapítva, hogy mindenhová eljuthatsz busszal is. Erre is figyelnek.
Aztán befejezed, megvan az időpont. Pár pillanat és jön a megerősítés: email-ben, SMS-ben. Természetesen mindenhol ott egy cím egy telefonszám, bármi van, jelentkezzél, segítenek. Négy nappal később megjött a levél is, amiben ajánlják az oltást, minden elérhetőséggel együtt. Megadnak egy telefonszámot is, ahol részletesen elmondanak mindent, ha kérdésed van, válaszolnak rá.
-Cukikát ajánlom önnek, mindjárt nem lesz olyan feszült – mondja Madám a feszengő férfinak.
-Kérem én a villanyórát szeretném leolvasni.
-Majd utána. Meglátja, könnyebb lesz.
Szóval teljes körű a kiszolgálás. Március 12-e 12.20. 12.10-kor ott voltunk. Kockára fagyott önkéntes hölgy, kipipál a listán, megköszöni, hogy eljöttem. 12.15-kor egy Mumbaishire-i férfi egyezteti az adatokat, nem lepődik meg, mikor azt mondom 5919-ben születtem, egy Of course-szal elintézi. Aztán leülök egy frissen fertőtlenített padra, aminek a szaga vetekedett egy lengyel kolléganőnk „parfüm illatával”. Kihagytam volna. Aztán egy valószerűtlenül kicsi székutánzat makettjére kuporodtam, válaszoltam összefüggően és folyamatosan a kérdésekre, /ez öt darab NO volt/, amit egy Karachi megyéből származó fantasztikus szemű hölgy tett fel, aki vékonyabb volt, mint a tű a kezében. Majd megtörtént. AstraZeneca has landed. AstraZeneca leszállt.
-Az elsőre mindig emlékszik az ember – nézett messze a tableten KZS bristolszakértő.
-Az első oltásra? Gőzöm sincs mikor volt.
-Igen. Arra, Gyuri. Meg mikor először egyedül ittad a málnaszörpöt. Na talán a második majd segít. Ha megéred – mosolygott KZS bristolszakértő, mert Ő szeret engem, csak nem mondja, egy ujjával tudja mutatni.
Az oltás után megkértek, hogy negyedóráig csak áramot vezessek. Később jött egy email és egy SMS, amiben megköszönték, hogy beoltattam magam és jelezték május 28-án lesz a következő Longwell Green Community Center 12.20. Így megy ez!
Tagja lettem a mára már 24,2 millió beoltott Britanniában élő embernek, pár hét és a nembeszélünkróla becsókolhat, ha megengedem. Egy napig fájt a karom. Az, amelyikbe az oltást kaptam. A másik csak akkor, amikor sikeresen bevertem az ajtófélfába. De mindegyik eltörpült a mögött a fájdalom mögött, amit a nagylábujjam okozott egy sikertelen kísérlet következtében, mikor is egy komplett betonlépcsőt nem sikerült arrébb rúgnom. Sőt, meg se moccant! Na majd legközelebb. Így aztán most sántikálok, mint a kovács, akinek rossz helyre ütöttek. Meg lehet szokni. A sántikálást.
Nem lettem más az oltástól. Nem lettem sem okosabb, se szebb és sajnos soványabb se. Azt mondták, ilyenkor nincs étvágya az embernek. Ez kérem nálam nem jött be, úgy csúsztak be az akciós mince pies-szok, mint régen várt vibrátor a postaládába. Aztán az üveg Tribute Ale is legurult, bár Aliz aggódott, hogy alkoholt talán nem kellene innom, hátha visszajön és akkor 1,49 font oda. Megnyugtattam, ennyi alkohol nem tud visszajönni, mert már menetközben felszívódik, olyan a szervezetem. Is. Az a feltételezése, hogy valamikor egy szivacsot nyelhettem le, nem állja meg a helyét. Mert valóban lenyeltem egy kis szivacsgolyót, amit egy sípban találtam és egy lányt érdekelt milyen az íze, tehát megkóstoltam. Semmilyen se volt, de egy hétig rajtam röhögtek a napköziben, már akkor is nagyon vicces voltam. Mint az köztudott.
Az élet és a 7-es busz megy tovább, az örök pesti mondás szerint. Így örömmel tudatom, hogy a legfiatalabb srác, az EGY NYÁR című könyvem tegnap útra kélt és megérkezett a kiadóba. Előtte két nap csatározás Alizzal, egyeztetés az Első Számú Olvasóval. Néha felmerült bennem: rokonok. Mindenben egyetértettek, Anya és Lánya. Én meg harcoltam, mint egy ott felejtett Dugonics Titusz zuhanás közben. Igen jól tartottam magam, aztán huszonkilenc: Én ezt nem írom át! után, átírtam. Kihúztam, visszaírtam, amit Aliz húzott ki, hozzáírtam, elvettem, vágtam, töröltem. Mint mikor Trancsirovszkij gárdaorvoskapitány egy régebbi írásomban:
-Vodka – jön az utasítás, megissza.
-Tampon! – megtörlik a száját.
Ez a művelet még háromszor megismétlődik. Utána Trancsirovszkij gárdaorvsoskapitány felkap egy vagy két szikét, lehúzza a maszkot és azt kiabálja:
-Hurrrááá! Támadááás!
A könyv készen van és most olyan furcsa az egész. Mindig ezt érzem, mikor elküldöm egy új írásomat. Mint mikor az anya elviszi a gyereket óvodába és csak nézi, mikor bemegy a terembe. Nem marad neki, csak a féltés. Na én is így vagyok. A fejleményekről majd beszámolok.
Barbi of Google még mindig tartja magát az ügyfelek rohamával szemben. Igaz beszerzett egy ilyen marokerősítőt, amit rendszeresen használ, amikor idegesítik az ügyfelek. Néha felteszi a fülest és a szobabiciklin teker. Mint mondja, abból tudja lemérni mennyire cincálták meg az idegrendszerét, amikor megnézi az átlagsebességet. Minél magasabb annál rosszabb. Kérdeztem volt-e olyan, hogy megállt a tekerés, erre azt mondta, volt. Egy román úriember érdeklődött erősen bukaresti tájszólásban, hogy ha kupit üzemeltet a házában, akkor milyen balesetbiztosítást lehet kötni a hölgyekre, esetleg kombinálva egy ágy meg ajándék épületbiztosítással. Nem semmi!
Az oltással kapcsolatban, legyen vagy ne legyen, ennyit mondott:
-Másokra csak az hallgat, akinek nincs mivel saját döntést hozni. Viszont van füle.
See you later!