-Ne. Nekem ne kezd ezt! Én rád vagyok allergiás. Mikor annyira negatív vagy állva, mint más hason fekve! Mi az Isten bajod van megint? Nézz körül és vedd számba miért jó itt élni? Miért jobb itt Neked? Mindig azt mondod: ki nem állhatod azokat, akik csak néznek, de nem látnak! Erre Te?! Ideállsz és nézni sem nézel! Csak nyöszörögsz, mint a pasi akció közben, mert nagyobb helyre számított. Persze, hogy vannak problémák. Nézz a tükörbe! Mekkora probléma vagy? Főleg magadnak. Nincs probléma, elvtársam? Csinálunk problémát, elvtársam! Ezt is mindig Te mondod. A francért nem akarod látni a jót is? Szeretsz szenvedni? Ebben is? Azt mondod mindig, hogy Te humoros vagy. Bakker Te most „nyomoros” vagy. Bitangul. Légy szíves az én energiámat ilyen mondvacsinált hülyeséggel, mire vagyok allergiás, ne szívd le! Arról meg ne is álmodj…
Ekkor megtörtént az, ami eddig még sosem. Kikapcsoltam a tabletet. Pedig KZS bristolszakértő bármilyen kicsi, amikor mérges naggyá lesz. Jól áll neki. Viszont amit mondott, az nem esett jól. Bántó volt és kemény. Kinéztem az ablakon, újra esett az eső. Olyan képet vághattam, mint az áldozat, amikor meglátja nincs kötél az akasztófán. Ez sem jön össze.
-Akkor én nem is zavarlak- mondta a nejem.
-Nem zavarsz.
-Jaj, dehogynem! Most sajnálod magad, semmi sem sikerül, mekkora a hasad, milyen fekete hajad volt meg a többi. Ez megy Neked magadtól is. Mint az köztudott- intett búcsút a tabletjével, amin éppen egy angol hölgy Positano-ban való életét követte.
Ide valami segítség kell. Jött is egy kávé személyében, mert alkohol csak szabadnapon. Az meg holnap lesz. És akkor gondolkodtam egy keveset. A kevesen van a hangsúly, annyi még megy. Gondolkodásból. Is.
KZS bristolszakértő lényegében igazat mondott. Azt kérdeztem tőle: mire allergiás itt Britanniában, Bristolban? Vagy kire, kikre? És tényleg erről már tettem az előzőekben említést. A másik feléről csak éppen hogy. Hm. Problémák. Bent a melóhelyen. Mondjuk valóban nem, nagy dolgok, csak ugye… Nem kell törődni vele. Mint ahogy velem se törődnek. És akkor nincs probléma. Kitől függ? Tőlem. Vagy, hogy az angolok mások lettek. Alig találkozom velük. Kezelhetem úgy is, csak turista vagyok. Mit érdekel mekkora hülyék? Aztán az írás. A megyünk előre és tesszük, az eredmény meg…majd egyszer. Kétségek és egyebek. A frankót nem fogom megtudni. Hm. Akkor tényleg arra kell koncentrálni, amit tenni tudok. Írok. Közzéteszem. Kreatívulok és ilyenek.
A lényeg KZS bristolszakértő igazat mondott. És a legjobbkor.
-Igazad volt.
-Francokat. Igazam van! Mindig.
-Mindig?
-Nő vagyok. Mint az köztudott –kacsintott a végén KZS bristolszakértő.
Akkor már világos volt.
Az egyik legjobb dolog itt Britanniában ez a három remek NŐ, aki velem van. A nejem Aliz. Aki már 13 éve hivatalosan is kibír engem, ami nem kis feladat. Akivel annyi mindenen mentünk keresztül, amiben mindig több az öröm, a boldogság. Akivel olyan emlékeink vannak, olyan élményeket éltünk át, ami most már mindig a Miénk. Mert az ÉN meg Ő az MI lett. Ennél nem kell több.
Aztán KZS bristolszakértő, akivel még az A betűs munkahelyen nyüstöltük egymást. Akkor sem értettem, egy egyenmellényben 36 és fél kiló csaj hogy a fenében lehet olyan kemény és határozott, amilyen én sosem leszek? Aztán kijött Britanniába. Aztán hazajött és újra kijött, ennek 9 éve. És azóta amit elért… Na azt otthon még a senior menedzseri fizetéséből sem tehette volna meg.
-Idén kétszer voltam Bécsben!
-Kétszer?
-Igen mert rossz vonatra szálltam és visszavitt.
A fél világot bejárta, imádja a napos és forró helyeket. Mivel nap allergiája van mellesleg, a legjobb választás. Mint az köztudott.
Barbi, akit ismertem meg és kevés olyan okos nőt ismerek, mint Ő. Mindig azt mondom, amikor tudni fogja, mit akar, a legjobb lesz benne. Mondtam, hogy mindig szerettem volna egy ilyen lányt, mint Ő.
-De jó hogy nem én lettem- sóhajt ilyenkor.
Szóval velük minden olyan könnyű és egyszerű. Mert mindent megoldanak, segítenek. Számíthatunk egymásra, ami itt nem kis dolog.
Aztán vegyük a melóhelyem. Hat éve kezdtem ott és jó volt. Aztán nagyon jó, később szuper jó. Most visszament jóra. Biztos helyem van. Mikor a legnagyobb nembeszélünkróla dili tombolt, akkor is dolgoztam. Minden kaját ott vettünk meg, a szünetekben szedtük össze a rendelésünket. Nekünk akkor sem kellett sorban állnunk vagy viaskodnunk egy tekercs wc papírért. Végig dolgoztunk. Egy hónapot voltunk kényszerszabadságon. Akkor pedig Fésűnélküli Boris kormány adta a fizetésünk 80%-át, amiből simán megéltünk. Itt ez természetes volt. Mindenkinek. És abból a fizetésből, amit kapunk eljutottunk mi is csuda helyekre.
Lehet mondani, egy olyan országban, amelyikben évszázadok óta se háború, se forradalom, se spontán rombolás nem volt, könnyű fantasztikus dolgokat látni. Ehhez azonban kell az is, hogy az itt élők tegyenek az országukért. És tesznek is. Minden falu, minden város. Az angolok javarésze szívesen vállal bármilyen önkéntes, segítő munkát. A kis közösségek itt példamutatóan működnek. A helyi boltokban, amit lehet, azt a környékről vásárolnak fel és a lakosok akár többet is fizetnek érte, mert tudják, ezzel a saját környezetüket támogatják.
-Mennyi kilója az almának?
-1,30.
-Hűha! A Tesco-ban 99 penny.
-Ezt Phil szedte a kertjében.
-Akkor két kilót kérek.
Amikor tombolt a Covid és teljes zárlat volt Britanniában, a hatóságok kértek 50.000 önkéntest, aki segít élelmiszert, gyógyszert eljuttatni a rászorultaknak. Egy nap alatt 587.000 ember jelentkezett. Őket MIND felhívták, üzentek nekik és mindegyik segíthetett, ha csak pár órát is. Amikor a Nagy Hó volt, akkor autós cégek, szervizek, magánemberek jelentkeztek terepjárókkal és vitték a zegernyében az orvosokat, nővéreket, szerelőket, raktári munkásokat, akit kellett. Karácsonykor a taxitársaságok felajánlják, hogy minden orvos, nővér 2 ingyen utat kap tőlük a munkahelyükre. Ilyenkor rengeteg szálloda ad ingyen szobát hajléktalan családoknak. Ez itt természetes.
Mindig pozitívak. Komolyan. Na jó, bizonyos teszteknél ugye nem. Mindenben találnak valami jót. Ha 10 százalék jó, a többi vacak, akkor biztosan a 10%-ról fognak beszélni. Ezt, aki itt él az átveszi és akkor könnyebben él. Az itteni szokásokat tisztelni kell és betartani. Nem panaszkodik az ember a fizetéséről. Miért is tenné? Többet akarsz, lépj tovább és keress többet. Tegyél érte. errefelé nem várják a sült galambot. Mert egyrészt a Királyi Posta az nem a legpontosabb. Másrészt a sok eső nem tesz jót a sült galambnak. Sem. Általában kevesen panaszkodnak. Mikor sorban állnak, ezt imádják, hamar beszélgetni kezdenek. Ilyenkor kettő téma sosem kerül elő: a pénz és a politika. A pénz azért nem, mert magánügy. Mekkora autód van! Hűha! Legfeljebb azt mondod milyen szép, hány lóerős, könnyű-e vezetni vagy sem. Hogy mennyibe kerül, mennyi a fenntartása, az sosem téma. A politika az meg nagyon kevés embert érdekel. Akit érdekel, az hamar megtalálja az erre szakosodott klubokat. Társaságokat és kifejtheti a véleményét. Itt soha, senkit nem hazaárulóznak le, mert az bűntetendő cselekmény. Mindenkinek meggyőződése: a másik is az ország javát akarja, csak másképpen. Azért pedig, mert másképpen gondolkodik, nem lesz, nem lehet hazaáruló. Itt is írnak vastag kommenteket, ám senki édesanyjának a foglalkozását nem közlik tényként, főleg, hogy nem igaz.
A szerelem az szerelem. Love is love. Ez is alaptétel. Senki nem firtatja vagy ítéli el senkinek sem az identitását, nemi hovatartozását. Nem is érdekel senkit, mert nem ez dönti el Ember valaki vagy csak úgy ideiglenesen életben van. Az Embernek a tetteit kell vállalnia, nem azt, mennyire van szedve a szemöldöke vagy a szempillája ki van spirálozva vagy sem. Mint az köztudott. A bőrszín az is elfogadott dolog. Nem az fogja meghatározni ki milyen ember vagy Ember-e egyáltalán. Ahogy apám mondta:
-Két féle ember van, öregharcos. Rendes ember és nemrendes ember. Jóember és Rosszember. Mert az élet az mindig igen vagy nem és sohasem talán.
Eleinte furcsa volt, hogy bármikor láthatom a tengert, ha akarom. Az kérem egy nagy mánia nálam. Mint a kastélyok. Amiből szintén rengeteg van. Ami közös mindkét dologban: minden elérhető, kiépítve, parkolóval, legtöbbször kávézóval. Minden kastélyban, várban vagy vidéki házban önkéntes helyiek a segítők. Fantasztikus dolgokat tudnak mesélni. Szívesen teszik, érdemes meghallgatni őket. Mikor megkérdezték honnan jöttünk, meglehet nem tudták pontosan, de megköszönték, hogy olyan messziről is eljöttünk hozzájuk. A tengerpartok. Fél órára van Portishead ahol a Bristol Canal van, nem éppen szép vízzel. Egy óra alatt már messzebb lehet menni, Dorset megyébe, ahol aztán igazi tengerpart van. Két órányi autóút után megérkezik az ember a világ egyik csodájába, Cornwall-ba, ahol óceán partok vannak pisilnivalóan szép öblökkel, amit igyekeztem leírni az EGY NYÁR című könyvemben.
Akkor a könyveim. Sosem lettek volna, ha nem itt élünk Bristolban. A munkám és a környezet is lehetővé tette, hogy megírjam A JÓEMBER című könyvemet, most lesz két éve, hogy elkezdtem. Életem egyik legklasszabb ideje volt, örök hála Fejős Évának! És a Csapatnak, akikkel együtt csináltuk az egészet. Azóta már összesen négy könyvem jelent meg. Kettő készen van és kettő íródik. Talán egy tucat novella is elkészült, ebből sokat olvashattok a honlapomon, bármikor letölthetően. Most is írok, e nélkül már nem tudom elképzelni az életem.
Van itt kint egy mondat, amivel mindenre mindig lehet válaszolni:
-Really? Oh my God!
Ez kérem a Marmite utálatól, a hirtelen ágyba dőlés következtében bekövetkezett terhességen át a bojlertestű brit hölgy feltűnően nem létező topjáig, amiről sosem derül ki mit is takar, mert ugye a választék az hatalmas, mindenre jó. Tulajdonképpen, ha ennyit tudsz angolul esetleg még a „One pint!” Egy korsóval! kifejezést is ismered, már életben tudsz maradni. És persze JOBBRA nézel, mielőtt lelépsz az útról. A hosszú élet titka errefelé.
Az interneten való vásárlás itt tökéletesen működik. Valóban, ha nem akarsz, ki sem kell lépned a lakásból. Szó szerint mindent el lehet intézni. Két éve a GP, az itteni ház orvos is így rendel. Felhívod vagy Skype esetleg más módon nézitek egymást és te magyarázod neki, hogy mi fáj, és elmeséled neki. Akkor ugye jön a szokásos kérdés a GP-től:
-Ön szerint mi baja lehet?
A a GP rögtön guglizza, mi lehet a probléma. Aztán ha szakorvoshoz akarsz fordulni, ezt ki kell követelni manapság, akkor próbál időpontot szerezni. Egy fül vizsgálatra például 2022 márciusára lehet időpontot kapni. Mondjuk egy csípő műtétre 2023-ig kell várni. Hiába a nembeszélünkróla betett az NHS-nek. Mivel szerencsére egészségesek vagyunk, ezért erre nincs is szükségünk. Az is tény, hogy sokkal egészségesebben táplálkozunk. Ezt, itt megengedhetjük magunknak. Az élelmiszerek teljesen normális áron vannak. Ha főzöl magadnak, akkor sokat lehet spórolni. Mert az angolok inkább rendelnek.
-Na milyen az új asszony? Jól főz?
-Fantasztikus! Húsz különböző étterem telefonszámát tudja fejből!
Mert az itteni jövedelembe ez is belefér. Ez az igazság. Az pedig errefelé is nagy dolog.
Ha már igazság. Itt létezik még független újságírás. Mert van rá pénz. És igény. A BBC az valóban független, mert nem a Kormánytól kapja a pénzt, hanem a TV licenc díjból, amit mindenkinek fizetnie kell, évi 140 font körül van. Ez ugye vagy 50 millió emberrel számolva, nem kis pénz. Persze ehhez még hozzájönnek egyéb összegek is, mikor pl. az olimpia közvetítését szponzorálja egy cég. Ennyi belefér. Ami nem fér bele, az a BBC bejáratánál ki van írva:
-A hír szent, a vélemény szabad.
Ez a lényeg. Aztán hogy ki milyen igazságot talál és azt ki milyennek hiszi, az egy más kérdés.
Nos, ennyit vettem hirtelen sorba. Aztán csak ültem és komolyan nem értettem, miért is voltam ennyire negatív. Jól élünk, mindenünk megvan, ami probléma akad az megoldható. Legfeljebb csak azért tűnik problémának, mert valamit tenni kell érte. Elmenni, elhozni esetleg megkeresni.
Szóval. Negatívum halasztva. Bánatos orca feledőbe és élvezni kell azt, ami van, mert az jó. Nagyon jó. Aztán majd jön minden idővel. A türelem az kérem, nem attól függ, hol lakik az ember. És tanulható! Mint az köztudott.
A következő rész a 150. lesz. Ezért arra gondoltam: írjátok meg, miről szeretnétek olvasni. Olyasmiről, ami velem kapcsolatos. Bármi. Mondjuk majdnem bármi. A könyveimmel kapcsolatos. Ami a BRISTOL-lal kapcsolatos vagy ami a LÁTNI-val esetleg az ÉS-sel. Ti dönthetik el, mi legyen! Csütörtökön estig. Akkor ezt megbeszéltük.
Barbi hazaugrott dolgokat intézni. Családdal lenni és kicsit csak úgy otthon élni. Nem is kérdeztem őt az allergiáról, mert ahogy ismerem szó nélkül bontotta volna a vonalat. Mert Ő ilyen. A BBC részt ő mondta és a Barbi Bölcsesség is ezzel kapcsolatos:
-Az igazság az, amit mindenki tudni akar. Aztán amikor kiderül, letagadja!
See you later!