182. BRISTOLT LÁTNI ÉS A SÁRGA PAPRIKA ESETE | Székely Nagy György

“Az Egyesült Királyság a hatodik legnagyobb gazdasággal rendelkezik, de salátát nem tud biztosítani a lakóinak” – írta egy elemző nemrégiben a Financial Times oldalain. Brexit előtt a brit gazdaság még a negyedik volt és saláta is volt.

Valóban. Ugye a diadalmas és rendkívül sikeres Brexit óta elérték, szabadság van, saláta nincs. Komolyan. Amúgy pontosítani kell a dolgokat. Nemcsak saláta nincs rendszeresen a boltokban, zöldség félék és tojás sincs. Ennek okairól egy igazi Brexiter politikus azt nyilatkozta:

-Az EU miatt van, meg a marokkói időjárás sem kedvez nekünk.

Picinyem, te véletlenül nem a magyar kormány csere programjában vettél részt? Még Soros hiányzik, pedig errefelé aztán van híre. Mint az köztudott.

Mostanában nem találkoztam KZS bristolszakértővel, mert ő olyanokat kérdezett volna, amire, ha én válaszolok, azt nem akarja hallani. Így aztán Barbit kérdeztem meg, hogyan is állnak zöldség ügyben?

-Nem olvasok újságot – volt a válasz.

Nos akkor nézzük mi a helyzet valójában a frontokon, ahol, mint tudható, az EU támad. Még nem tudja mit, de ezt Brit Tudósok villámgyorsan egy-két év alatt kiderítik. Ketté kell venni a kis és a nagykereskedelmi ellátást. A nagykereskedelmi ellátásban igazából nincsenek ekkora problémák. Igen, tudom, ott nincsenek üres polcok, mert polcok sincsenek.

A nagykereskedelemben, amit az én cégem is folytat, megadják mennyi az ára a paradicsomnak, kéred nem kéred, hitelkereted mennyi? Vagyis az ár mozog, felfelé. Vannak olyan esetek, mint az Arthur David Food With Service Ltd. esetén, amikor előzetes szerződés alapján jön áru például Hollandiából, Franciaországból és Spanyolországból. Persze kevesebb, mert kevesebb terem.

Na ez így nem igaz. Teremhetne több is. Csakhogy az időjárás nem kedvező és az energia árak az egekben. Amikor azt hallom, majd a piac letöri az árakat, rá kell jönnöm: a kapitalizmus alapja, a piacgazdaság már nem létezik. PÉNZ GAZDASÁG van. Ennyi. Mert ugye a sok gazdag embernek bitang jól jövedelmező háború első éve után a gáz és az olaj ára visszament a háború előtti szintre. Tetszett ebből bármit is érezni? Mint fogyasztó? Vásárló? Semmit.

Mert a magas energia ár maradt. Az összes energetikai cég iszonyatos plusz profitot könyvelt el és könyvel el még most is. Csak a British Petrol majd 100 milliárd angol fontnyit. Egy évben.  Na ezért nincs paprika, meg saláta. Világos? Hm.

Amikor télszerűség van Európában vagy kicsit a lötyi alján Marokkó, Tunézia, Egyiptom környékén, akkor csökken a termés. Mert hideg van. Hidegebb. Vacogó paradicsom meg nincs. Jegespaprika sem. Ezért főleg Európában nagy üvegházak vagy fólia sátrak épültek. Ezeket fűtik. Gázzal. Olajjal. Van olyan ország, ahol kipróbálták: lelkesedéssel nem megy. Ez még csak egy országban működik, ott is csak a médiában, de ott, elhiszik. Bekaphatják.

Tehát mivel fűteni kell, a jóval drágább energiával, a termék ára feljebb megy. Ezt a nagykereskedő tudomásul veszi és úgy adja tovább az árut, amit aztán a cégek négyzetesen arányos anyázással kénytelenek elfogadni. Ugyanis az iskolákban, kórházakban enni kell. Étteremben is. Főleg egy olyan országban, ahol a tűzhely arra való, hogy ott legyen a konyhában. Esetleg a kettle, a vízforraló rajta álljon. Sokan a sütőben tartják a cipőjüket, ami egyébként áldás, mert néha negyedeket lehet kiüríteni egy igazi sokat hordott csukával. Láb nélkül. Tapasztalat. Nem feltétlenül jó.

A kiskereskedelemben ugye a nagy láncok próbálják letörni az árakat és azt mondják a Hernandez Hermanos nevű cégnek, amelyik a legnagyobb brokkoli termelő Spanyolországban, Almeira környékén, hogy annyit nem adnak, amennyit kérnek. Volt rá példa, hogy egy cég azt mondta: van paradicsom, tudnak szállítani, 55%-kal drágábban. Az áruházlánc javaslata 5%. Még tárgyalnak, a cég közben eladja a paradicsomot máshol. Igaz a britek nem jutnak paradicsomhoz. Se.

Ugyanez a helyzet a tojással. Az Arthur David FWS Ltd. ahol dolgozom, egy wales-i céggel van kapcsolatban, rendszeresen szállítanak. Igaz, drágábban. A cégem elfogadta, a fogyasztók elfogadják, legfeljebb másra költenek kevesebbet. A Lidl például nem fogadta el az újabb áremelést, ma reggel nem is volt tojás náluk. Az “egyéb okok miatt” kifejezés ezt takarja.  Senki sem szeret többet fizetni főleg akkor, amikor a fizetése nem emelkedik. Ám vagy eszik paradicsomot drágábban vagy marad a konzerv kukorica, igaz kissé sárgább és más az íze.  Mondjuk az íz itt Britanniában legalább annyira ismeretlen fogalom, mint a hatékony vagy a logikus.

Szóval nincs a polcokon zöldség, gyümölcs, tojás, mert az árat nem fogadják el és amúgy is kevesebb terem az energia árak miatt. Most ne emlegessük ennek során azt a sosem hangoztatott tényt, hogy az áfa és a jövedéki adók miatt az államok költségvetése akkor plusz bevételhez jut, hogy szavakat sem talál. Na ezért aztán nem is mondja. Sok gazda nem vetett semmit, mert nem érte meg.

-Éhen dögleni is olcsóbb, mint termelni – fakadt ki egy wales-i farmer, aki végre rájött, az eddigi mezőgazdasági hozzájárulás nem Boris Johnson miatt jött, hanem mert az EU fizette, igaz Fésűnélküli Boris mást mondott, meg is szavazta a brexitet, gratulálunk!

Na most jön a baj. Mert a holland, spanyol, angol és francia sátrak visszafogott fűtése miatt kiesett árumennyiséget Marokkóból lehet pótolni, esetleg Egyiptom vagy Tunézia is szóba jöhet. Csakhogy ott most hideg van. Igen, nem szokott, de most az van. Persze tudom, nincs klímaváltozás ez csak olyan liberális baromság /copyright by Donald Trump/, ám ettől még hideg van. És ugye az nem jó se az idegenforgalomnak, se a növényeknek, se az embereknek. Az energetikai cégek piszok jól jön.

Nincs tehát honnan pótolni a cuccot, ezért aztán marad a drágaság, amit az áruházláncok nem fogadnak el. Ezért nincs náluk zöldség, meg saláta, meg elégedett vevő. Amin azonban az angolok igazából kiakadtak az az volt, hogy Luis Planas spanyol agrárminiszter arra kérdésre, hogy miért nem szállítanak a spanyol termelők több árut az Egyesült Királyságba, azt felelte:

-Spanyolország az EU tagja és elsődleges piaca az EU-n belül van, vámok és határok nélkül. Ha marad felesleg, akkor az Egyesült Királyság is vehet belőle. Ha tud.

Sokan már azt emlegették, hogy a flotta foglalja el Ibizát, mert azt ismeri a legtöbb angol és akkor a spanyolok észhez térnek. Hát hol élünk: Britannia egy birodalom. Tökönszúrt, de az. Itt Britanniában. Anno a Brexit idején azok, akik nem csak dumálni, hanem gondolkodni is tudnak megmondták, hogy ez lesz a vége. Erre mondta Fésűnélküli Boris:

-Ilyen soha nem lesz. Kezüket, lábukat fogja törni, hogy kereskedjenek velünk, majd meglátják!

Itt a MAJD a lényeg, mert ugye abból nem derül ki melyik évtized vagy évszázad van megjelölve. Jelen pillanatban Nagy Britannia teljes hátrányban van az EU belső piacával szemben. Ilyenkor a Kormány beveti a “süketdumasegítmindenen” varázslatot. Hogy igen, van vám, de nem jelentős. Nekik. Mert azt a vevő fizeti meg. És mivel vám, hát vámoltatni kell. Plusz költség, plusz idő, plusz munka, plusz bevétel a költségvetésnek. Ezeket persze nem mondják. Mint azt sem, hogy az a spanyol árú, ami régebben öt napot utazott, most 8-10 nap alatt ér a vevőhöz. Illetve néha ebből úgy 2-3 -at áll egyhelyben. Mert vám van. Vámos nincs. Meg ész.

Könnyű azt mondani, nem kellett volna így lennie, de akkor Fésűnélküli Boris volt az úr és ő ugye mindent megtett a Független és Szabad Britanniáért. Ez lett belőle. Függetlenül és szabadon kereshetik, hol tudnak salátát venni. Meg tojást. Meg paprikát. Mint az köztudott.

A munkahelyemen eddig kisebb zökkenőkkel megúsztuk ezt a mizériát. ami furcsa, az a paprika. Négy féle színű paprikát árulunk. Mindegyik úgynevezett bell pepper vagyis harangalakú paprika, otthon kaliforniai a neve. Amúgy a színe az érdekes, mert íze nincsen. Ennek sem. Narancssárga, piros, zöld és sárga van. Ebből legelőször a narancssárga tűnt el, aztán a sárga. Lett újra sárga paprika, a nevében. Mert inkább azt lehet mondani, nyomokban sárgát tartalmaz a zöld paprika. Viszont öklömnyi. Ami jó. Illetve nem jó, mert az igazi zöld paprika meg akkora, mint egy nagyszájú pasi golyója. Vagy kisebb. Mit mondjak, nevetségesen néznek ki egymás mellett. Tudjátok, hogy minden hülyeség érdekel, ezért próbáltam megtudni miért pont a sárga hiányzik? A válaszok a What? /Mi?/ és a Not is your business, Nem a te dolgod között váltakoztak. Amikor egy Nagy Embertől is megkérdeztem, ha már akkora autóval jár biztosan tudja, azt mondta:

-Örülök, hogy jól vagy George.

A sárga paprika rejtélye tehát megoldatlan. Ha lesz változás, szólok.

Na, ha már változás. A múltkori rubrika értekezésemhez újabb adalék. Egy remek húzással valamelyik laptopszakember elvette a sofőrök fél órás kaja idejét, mondván esznek menetközben. Ezt persze egy olyan vegetáció mondja, aki soha nem vezetett 7 tonnás autót és nem kanyarodás közben kellett orcájába helyeznie a sausage roll nevű pékipari terméket /a sausage roll egy leveles vagy más tésztában elhelyezett darálthúsos keverék, sok zsírral, semmilyen ízzel, általában melegen jobb, hidegen jobb, ha nem eszed meg/. Az eredmény: a sofőrök fél órája bekerült a MUNKAVÉGZÉS rubrikában. Igen, jól gondoljátok, nem dolgoznak. Én mondtam ugyan, hogy mozogjanak, mert a munka megtalálja őket, hatalmas sikerem volt a viccemmel. Ott állnak az udvaron, persze az útban és amikor már kiabálom, hogy:

-Sorry, I’m working! Bocs, én dolgozom!

Akkor azt mondják:

-We also! Mi is!

És az ég nem szakad rájuk. A csúcs eddig 21 sofőr az udvaron, amint azt nézik, hogy Nicole az ellenőr lány húzza a ládákkal teli békát. És egyetlen harcos angol férfi sem segít neki. Mert ugye nem az ő dolguk. Abroncsot! Az egész végül is statisztika. Mindenki tudja, hogy nem valóság, de nem beszél róla, így nincs.

Az angolok gondolkodás módját /ez a szó az értelmező szótárukban nem szerepel/ hét év után sem értem. Mint James pajtásét, aki egy egész láda körtét tett az asztala alá, mert akkor nem kell lehajolnia, mint ahhoz, ami a polcban van. Három lépésre. És ugyanolyan alacsonyan, mint az asztal alja. Mikor este megkérdeztem a körtésládára mutatva:

-Better? Jobb?

-Much better. Sokkal jobb – vigyorgott rám.

Ez Anglia. Néha valóban egyszerűek és ezt a sumák polákok (logós lengyel) ki is használják. Mint az évek óta teljesen feleslegesen túlórázó páros férfi tagja, aki megszerezte a targonca jogosítványt, amit a cég fizetett. Ez plusz egy font óránként. És persze nem targoncázik, ugyanúgy ott van a szedőteremben és beszél. Néha dolgozik. Plusz egy fonttal többért. Ja túlórában 1,5 font. Ne már! Mert a lényeg: virítsd a lóvét!

-Doktor úr tudja mi a bajom?

-Tudom.

-Most nem tudok fizetni.

-Akkor nem tudom.

Világos. A pénz mindennél fontosabb. Az emberi életnél biztosan.

Akkor az írásról is néhány szó.

Három éve jelent meg A JÓEMBER című könyvem, a pandémia idején, villanykönyv formájában, később májusban papír alapon is, negyven kettő napot utazott, mire ideért. Nagy öröm volt, mindig is az marad, sokan olvastátok, sokan szerettétek meg Megyeri Norbit, Jozsót, Melindát, doktor Swoldent vagy Morse törzsőrmestert, örökké hálás eszek érte.

A SZERESS, HOGY ÉLJ! című új könyvön még dolgozom, vannak újabb részek, amiket átírok vagy kihúzok, vagy behúzok, szóval lesz belőle valami, egy jó kis villanykönyv biztosan!

Ugye mindenki beírta: április 6-a VIVINYUFI, ajándék novella. Ez már szinte készen van. Oké, a közepe hiányzik, de meglesz az is. Igazi gyuriság, higgyetek nekem. Nem? Komolyan? Jól teszitek! borítója már van. Kettő. Fussa rája!

A másik dátum, az kérem június 15, amikor is azok, akik majd kérik, hetente fogják megkapni a GURUL A PIRULA című Betty történetet. Ez lesz a következő feladatom. Közben egy Misi Mese húsvétra az unoka öcsémnek MERT KÖNYVKUKAC TUDJA címmel, a Polc Lakóinak újabb történetével.

A Bakker Gyuri kedvelőknek üzenem, A BÖDÖN című teljesen normális őrület Józsival, Fokföldi Tivadar századossal és Puch Viki hadnaggyal nincs feledve, ősszel befut az, mint fék nélküli expressz a nemlétező vágányra. Közben integetnek neki.

És még ki tudja mire vetemedem, ha eszembe jut valami eszement eszefogyottság esztelenül. Na ez is megvan.

Barbi túlórázik mostanában és ezért a sárga paprika ürügyén sms-ben küldött egy igazi lippaiszabós bölcsességet:

-Ha nincs paprika, akkor tök mindegy a színe!

See you later!