-Gyuri! Tudod ki vagyok? – kérdezte egy doboz mandulatejnek nevezett súlyosan ésszerűtlen folyadékot tartalmazó dobozzal a kezében a Lidl parkolóban KZS bristolszakértő.
-Persze. Zsuzsi vagy. Másnak azt nem tudom ki, mivel…
-Remek. És miről beszélsz nekem már vagy negyedórája, miközben nem mondom meg hová kívánlak, mert vigyorogva mondanád: ott a helyem!
-Arról beszélek, hogy otthon voltunk és…
-És orvosokról dumálsz! Meg a vizsgálati díjakról! Vén trotty lettél – csukta le a csomagtartót KZS bristolszakértő.
-Igazán kedves, hogy emlékeztetsz rá. Nem mintha nem látnám naponta. És érezném. Az egyik doki…
-Na most van az, hogy elég. Tudod, mindig sokaltam azt a lelkesedést, amivel a nők kebel változását követted és taglaltad, ám most kifejezetten hiányzik.
-Nem tudtam, hogy téged is érdekel.
-Szia Gyuri. Aliz majd csörgessen meg, te pedig…nézegesd a tükröt – fejezte be KZS bristolszakértő és elporzott a fáradt csokoládé színű autójával.
Aztán hazafelé volt időm gondolkodni. Mert az út az úgy 3 mérföld /4,8 km/, oda-vissza ám ez Bristol, itt mindig történik valami. Egy jó kis útfelbontásért nem kell messzire menni, nem is tudsz, ha éppen a ház előtt feszegetik az aszfaltot és a türelmed határait. Szóval a hazafelé vezető út pont a John Cabot Academy előtt visz el és mivel közeledett a reggel 9 óra, a tanulók már siettek az iskolába. A siettek költői túlzás. Ezért aztán sokszor állt meg egy-egy autó, feltartva a többieket, hogy a gyerekeket lerakja, majd tovább menjen. És ugye ez utóbbi nem szokott megtörténni. Főleg fekete vagy fátyolos szülők esetében. Most éppen egy hatalmas Toyota foglalta el az utat, amiből leereszkedett egy olyan apró fátyolos nő, hogy komolyan azt hittem, lifttel jött a vezető ülésből. Szépen egyesével kitette a négy gyereket, elköszönt tőlük. Közben csörgött a mobilja, ami nagyobb volt, mint az alkarja. Csivitelni kezdett, mutogatni és nem szállt be a kocsiba. Ekkor már álltunk páran és próbáltunk csúnyán nézni rá, ám ő alkalmazta a fátyolos headset-et vagyis a füle és a fátyol közé dugta a tepsi mobilt és csicsergett tovább, aztán beszállt. Végre! És mit csinált? Az egyirányú utcában neki állt megfordulni! Mert onnan jött, arra tud hazamenni. Abroncsot! Akkor dudáltak először. Ami itt egy ritka és durva beavatkozás. Erre a nő kiabálni kezdett az ablakot leeresztve:
-Racism! Racism!
Mármint, hogy ez rasszizmus. Na mi jött ezután? Mindenki neki állt tolatgatni, hogy a nő teljesen szabálytalanul szembe mehessen az egyirányú utcában. Mert bár a briteknek tele van ezzel a tökük, a bátorságuk pont akkora, mint a tizedes vesszőjük. Nekem és a Lidl-ből jövőknek szerencséje volt, mert ahogy fátyolka továbbra is csivitelve elindult lefelé, mi elfértünk és mehettünk a dolgunkra. Ez ma Anglia.
Szóval gondolkodtam azon, amit KZS bristolszakértő mondott. Hogy csak az orvosokról, meg a nekik fizetett pénzről beszéltem. Mert már trotty vagyok. Ő meg fiatal, negyven éves. És nekem fel sem tűnt, hogy kedvenc témám, a gyermekek korai táplálására rendszeresített természetes hordozók iránti osztatlan és egyértelmű lelkesedésem úgy 12 éves korom óta, most háttérbe szorult egy laza vérvétel miatt, becsomagolt fiolában lötyögő középvizelet mintával együtt /16990.-/. Az meg főleg nem tűnt fel, hogy erről a szemmel látható női előnyökről mellesleg KZS bristolszakértőnek anno sokat beszéltem. Tény az ő szemrevételezett bioborítású előnyösségei nem nevezhetők az öccsémnemá kategória éllovasainak, ám pont ő mondta:
-Kis dudán is lehet nagy zenét játszani.
Szóval gondolkodtam, kizárva ezzel magam a britek társadalmából, ahol ezt a szót néha még Oxfordban sem ismerik. A Downing Street 10-ben Fésűnélküli Boris óta kiejteni sem szabad, a komputer automatikusan törli, ha valaki leírja. Látszik is.
Otthon voltunk 12 napot. Az NHS /az itteni SZTK/ egy remek intézmény és ha bejutsz, akkor csodásan működik, ezért aztán többen akarják igénybe venni, csak minden kevés. Az orvos, a nővér, a takarító, az időpont és a józan ész. Az főleg. Ezért aztán a legtöbbször akkor veszünk igénybe doktort, amikor hazajövünk. Külön táblázata van Aliznak erre. Előre lebeszél időpontokat és számolja mekkora összeg lesz. Mindig megállapítjuk, hogy 10 nap Mallorca vagy 6 nap Párizs olcsóbb lenne. Csak attól a térdem még fáj. Nos ezért aztán az a helyzet áll elő, hogy a 12 nap felét orvosoknál töltjük. Aztán hazatérve az év hátralévő részét azzal, hogy az általuk ütött lyukat a bankszámlánkon betöltsük. Így megy ez.
Amikor az első orvoshoz mentünk, mi úgy hittük, hogy egy sima fülmosás lesz /7000.-Ft/ ebből végül komplett fül-orr-gége vizsgálat lett, ami úgy három perccel lett hosszabb, mint a fülmosás, na de ez már 27000.-Ft-ot kóstált. Nem mindegy, ugye. Még akkor sem, ha hagytak egy kis vizet a bal fülemben, ajándékként. Két napig élveztem azt, hogy alig hallok rá. Hm. A fogorvosunk 17 éve Sommer doktor. Megalázó nekem, hogy még mindig úgy néz ki, mint akkor, Aliz mindig kicsit kihúzza magát és a táskájából előveszi legbájosabb mosolyát, amikor Sommer doktor eléje jön és azt mondja neki:
-Parancsoljon drága hölgy, ön következik!
Honnan tudja, hogy milyen drága? Mikor én vásárlok vele! Hm. Amúgy a doki aranykezű, bitang jó humora van, szuper beszélgetni vele. Amíg nem jön valami kampós izével, zümmögő bigyóval. Akkor annyira nem szimpatikus.
Eljöve a harmadik nap a hazai világban és én bőrgyógyászhoz mentem. Nem, nem arról van szó, hogy az orcám vastagsága túllépett egy határt és lejjebb kellene faragni /azt a flexet még a NASA se tudja megcsinálni/, mert olyan ugye nincs, hanem az a szomorú tény áll fenn, hogy elég furcsa foltok jelentek meg rajtam. Egy reggel komolyan azt hittem hullafoltok /rövid ideig tartó hullaházi kirándulásom napjaiban elég cifrákat láttam, ez egész jó eredmény volt azokhoz képest/ de mivel a hűtővíz túlcsordulási együtthatóm visítva jelzett, ezért rájöttem, magamtól, ez nem így van. Ezek a kifejezetten randa foltok még a tetejében viszkettek is. Nem kicsit. Már egyszer, decemberben szintén itthon kaptam rá kenőcsöt. A foltok megköszönték, kicsit sápadtabbak lettek, de maradtak. Ezért aztán újra jelentkeztem önként /Aliz bejelentett és közölte az időpontot/ a bőrgyógyászhoz. Mondták, hogy egy kedves nő, meg hogy doktor, ami nem hátrány, főleg, ha nem kohótanból doktorált. Skacok!
Az a doktornő! Mindig azt mondtam, hogy egy szemüveges nő az egy kategóriával feljebb van, mint a többi. Ez tény. Az is tény, hogy két dolgot nagyon rosszul szoktak a nők megválasztani: a szemüveget és a melltartót. Pedig Hölgyeim, az nagyon fontos. Mindent eldönthet az elején. Hogy a pasi álla azért esik le, mert megszólalni nem tud vagy azért, hogy nehogy megszólaljon. Nagyon nem mindegy. Nem vagyok egy Harry Potter rajongó, olvastam három könyvet láttam egy filmet és megállapítom, a Harry Potter szemüveg a legjobban egy vitrinben áll, nem emberen. És akkor jön a Három nevű doktornő, Harry Potter szemüvegben, fekete hajjal, égőpiros ruhában, nekem túl kevés dekoltázzsal, fekete harisnyával és frissmirelitzöldborsó színű cipővel, akkora energiával, hogy Paks lapos elem mellette és egyből pofátlan Jani kollégám jutott eszembe:
-Mindenematiéd!
A doktornő az első pillantás után azt mondta mutassam a körmeimet. A lábamon is. Meg hogy vetkőzzek. Ott a nejem előtt! Hát hol élünk?! Aztán mondott sok mindent, úgy verte a billentyűket, hogy a klaviatúra kegyelemért könyörgött és a végén megfenyegetett:
-Schrauf úr meg fogom gyógyítani.
Na ne! Ilyet orvos mostanában nem mondott nekem. Volt már olyan, aki megkérdezte:
-Ugye nem készül valami nagyobb beruházásra vagy hosszabb utazásra?
Csak mert kedves volt. Olyan is akadt, aki egy lelet alapján szó nélkül egy temetkezési vállalkozó szórólapját tette elém, igaz a mai napig nem tudom miért. Volt, aki kijelentette:
-Van két tökéletesen ép testrésze. A szempillája és a szemöldöke.
A legjobb beszélgetésem egy dokival nagyjából így zajlott le a vizsgálatok /47.000.-/ után:
-Akkor mit ajánl, doktor úr?
-Nézze a maga lábával ne végezzen olyan munkát, ahol menni kell vagy állni, esetleg ülni.
-Fekvő munka, doktor úr?
-A maga prosztatájával vicces lenne.
-Esetleg egyből koporsó?
-A maga gerincével? Ne már.
-Akkor mi?
-Urna. Higgye el az a legjobb magának.
Megmondom őszintén, rég nevettem ilyen jót. Igaz, a tanácsát nem fogadtam meg.
Nos a Három nevű doktornővel nem, hogy ellenkezni nem tudtam, nem is akartam. Azért akkora nem vagyok. Talán súlyban. Magasságban. Egyszerűen kizavart, hogy foglaljak egy laborra időpontot. Aztán elmondta miket küldjek neki emilben. Kéthavonta. És újra a fenyegetés:
-Meg fogom gyógyítani.
És ezt egy Harry Potter szemüvegben. Stephen King nem tudna ilyet kitalálni! Ráadásul egy jutányos 22.000.-Ft-os vizsgálattal! Igaz ehhez még jön a gyógyszer számla /12.490.-/ de ki számolja? Tény jelenleg a foltok sértődötten visszavonultak. A viszketés elköltözött. A laborra várok. A Három nevű doktornőre meg bármikor.
A hazai meglepetésekről, ami az „otthon melege” szópárosításból az M betűt száműzte, a következő bejegyzésben fogok írni, szerintem úgyis sok nektek a mostani. Nekem biztosan.
Nagyon köszönöm, hogy az előző blogomat, MAGYARORSZÁG MA REGGEL, NEKEM címűt ilyen sokan olvastátok és hozzászóltatok. Akik meg is osztották, azoknak távcuppancs röppent! A legnagyobb segítség!
Köszönöm, hogy a VIVINYUFI húsvéti novellát is jól fogadtátok, sajnos a szerzői oldalamon a fészbúk politikai okok miatt letiltotta, ám a honlapomon bármikor elolvashatjátok. Tamás fiam, aki a marketing meg technikai dolgokat intézi, mondta nekem, hogy valakik bejelentést tettek a VIVINYUFI novella miatt a fészbúknak és ők a letiltás mellett döntöttek. Kért indoklást, kapott: politikai okok. Világos nem?
A héten már Andrea, a szerkesztőm rágja át magát a GURUL A PIRULA című vadonás új Betty könyvön, Tamás fiam már szerkeszti a hírlevelet, amin keresztül elérhető lesz. Tudjátok, június 15-től 9 héten át olvashatjátok fejezetenként a könyvet. Nem lesz benne reklám. Izgalom, nevetés, egy kis szomorúság és az 1960-as évek világa. Hamarosan lesz egy szavazás: melyik borító legyen a könyvhöz? És a jövő héten érkezik egy fülszöveg is, miről szól a könyv valójában? Hátha addig rájövök.
Akik olvassák az írásaimat, tudják, van egy SZERESS, HOGY ÉLJ! című könyvem is, nincs elfelejtve, még kérdés mikor olvashatjátok ti is. Mert mindennek megvan a maga ideje, a kérdés mindig az, mikor lesz a tiéd. Na miket tudok?
Bakker Gyuri utolsó írása A BÖDÖN című, nagy valószínűséggel karácsony környékén fog kinyílni. Lesz karácsonyi novella is, mint mindig. Tehát sok minden vár rátok. Magamról nem is beszélve.
Barbi bölcsessége:
-Az orvosi vizsgálat is olyan, mint egy modern színdarab: drága és még nem is élvezed!
See you later!