„Ha az ember happy, nem tud jó dolgokat írni” mondta Lovasi András . Ez így igaz, de remélem nem fogok valami lapozzunktovább ásítás ösztönzőt írni. Persze, hogy kinek mi a boldogság, az mindig szubjektív dolog, ahogy Burke állapította meg, Akinek nincs kenyere, annak egyszerű az élete, mert a kenyérnek is tud örülni. Nos igazából itthon megvan a betevő whisky és fish&chips, tehát semmi gondunk, de aztán mégis. Az mondjuk tényleg furcsa, hogy ilyenkor ütközik ki leginkább az ITTHON és az OTTHON közti különbség, ahogy KZS bristolszakértő mondta Az ITTHON sohasem lesz OTTHON. Hogy értsétek is.
Történt egy napon, hogy Aliz a számlák tanulmányozása soron két különlegességre bukkant. Az egyiket a British Gas küldte, hogy lennénk szívesek kevesebbet fizetni, mert túl sok a plusszunk a számlán, csökkenteni kellene. Ez ITTHON teljesen természetes. A másik különlegesség egy teljesen ismeretlen cég közel 40 fontnyi leemelése volt, ráadásul tajvani dollárban. Nos nejem kiterjedt beszerzést folytat szerte a világon a Fürdőbomba nevű pezsgő libaapróléklevesszerű állapotot idéző akármi ügyében, először tehát arra gondoltunk talán az. De nem. Ezért felkerestük a Halifax közeli fiókját. Ott természetesen utánanéztek a dolognak, de a legelső ténykedésük az volt, hogy Aliz kártyáját letiltották és elindították egy új kártya kibocsájtását / ezt három nap után meg is kapta/. Valamint a leemelt összeget ott helyben visszatették a kártyára. ITTHON ez így természetes, persze a kötelező rendőrségi feljelentés mellett. Aztán történt az is, hogy Aliz OTP kártyájáról, amit bár megkapott, de nem használt sosem, történt némi leemelés úgy egy tízezres nagyságrendben. A kártyát alig találtuk meg, mert sosem kellett. Csak majd a letiltáshoz. A megadott számot többször is hívta. Sosem vették fel, csak zene és szöveg volt. Két napig. Ennyi idő alatt egy jobb gázszerelő két bankot vesz. Egymás mellett. Végül is anyósomnak sikerült elérnie az OTP illetékesét, aki rögtön átkapcsolt egy másikhoz és alig két és fél nap után sikerült letiltani a kártyát. Igaz ez vagy 3000 Ft telefon költségbe és 6800 Ft zárlati költségbe került, de ki számolja?! Ez OTTHON teljesen természetes. Így megy ez!
Aztán ITTHON történt, hogy mivel a Brexit szavazáskor Farage és Johnson urak által beígért milliárdok mégsem érkeztek meg és nem is fognak megérkezni az NHS, az itteni SZTK számlájára, ezért karcsúsításba kezdtek. Persze ITTHON és OTTHON is ez nem azzal kezdődik, hogy Britannia 24 területi igazgatójának az évi 850.000 fontos fizetését csökkentik, hanem úgy, hogy a nem kórházi alapellátásban dolgozók pl. takarítók, konyhai kisegítők bérét és juttatásait megnyirbálják. Így előállt az a helyzet, hogy Aliznak november elsejétől már csak heti 30 órás lett volna az állása, nem lett volna 35 nap szabadsága, csak 21 és a betegállományt se fizették volna. Tehát ami eddig jó volt az állásában, azt mind elveszik. KZS bristolszakértő, aki szintén az NHS ben dolgozik, hasonlókkal szembesült bath-i munkahelyén, de ott például rögtön azzal kezdték, hogy ügynökséghez szervezik ki őket, ami egyet jelent a 0 órás szerződéssel. Szeretem, ha azt hiszik én ezt benyalom, de hát néha Ők is tévedhetnek, mondta. A 0 órás szerződés nagyon egyszerű. Csak akkor fizetnek, ha dolgozol. Nincs fizetett szabadság vagy betegállomány /na jó heti 130 font az állami betegállomány de ez semmire se elég/. Nincs túlóra, mert akkor dolgozol, mikor Ők mondják. ITTHON ez természetes, ha nem muszáj, senki sem választja. OTTHON ez még csak most fog jönni, mert azért a Nyugat vívmányait át szoktuk venni, mondjuk pár év késéssel, de ki számolja?! Így aztán felmerült az, hogy Aliznak váltani kellene, más meló után kell nézni. Történt aztán, hogy az Arthur David Food With Service Ltd. picking station no.9 helyén szedő emberke, aki nagyon hasonlít rám, bár a kapucniban még Majkának is nézhetnek, persze megfelelő mennyiségű alkohol után, mert addig maximum a KalaMajka jön össze,kinézett az ablakon, ahol is a kantint látta néhány rusnya bolgárral meg az elmaradhatatlan lengyelekkel és feltűnt neki, hogy a mindig futó információs képernyőn DAY PICKER azaz nappali szedő beosztásra keresnek embereket. „ Ne mán, hát én is az vagyok”- tudatosult benne, és a szünetben a kis főnökét Kispolskit megkérdezte mi kell hozzá? Bármilyen meglepő, de Kispolski egy órán belül hozta a papírokat, amiket ki kell tölteni és a listát, mi kell még. Ez kedden este volt. Hazahoztam Aliznak a papírokat. Ő már régebben is szeretett volna jönni, de akkor inkább briteket vettek fel. KZS bristolszakértő erre csak azt mondta akkor, hogy:HEHEHEHEHEHE!! Neki lett igaza. Ha jól számolom a kilencedik után adták fel. Szóval Aliz kitöltött mindent, csatolta fénymásolatban azt, amit feltétlenül kértek, az útlevél másolatát és szerdán bevittem Kispolskinak. Egy óra múlva hivatott Martin Hunt a főnököm, akinek kb, 5 négyzetméteres irodájában egy másik pasi is volt, aki Sandra akárkiként mutatkozott be és ebből arra következtettem, hogy nő az illető, bár más nem emlékeztetett erre. Négy kérdés és három perc után Martin azt mondta: Okay George, your wife will begin on 29th October. Azt kérdeztem nem kell bejönnie? Mire Martin: Why? She’s your wife. Vagyis miért , a Te feleséged. Tudjátok évek óta nem kaptam ekkora elismerést. Írtam egy SMS-t Aliznak, aki persze alig hitte el. 42,5 órás fix szerződés, bónusz és fizetett szabadság, meg egészségügyi hozzájárulás, karácsonyi csomag, meg minden. Szóval nagyon örült. ITTHON ez így megy, ha már letettél valamit az asztalra és azt nem söpörte le senki.
Mindez azonban előhozott egy másik apró,pici, jelentéktelen problémát, hogy Bogiban nincs fűtés. És még eljárok deres szakállal és emlékezetből vezetve, mert a jeges ablakon nem mindig látok ki, de hát ugye?! ha már „vendég” is van, Ő ne fagyjon meg. Így aztán eldöntöttük másik autó kell. Na most azt azért tudnotok kell, hogy nem vagyok egy műszaki zseni és eddig egy igazán jó autót sikerült magamtól venni , a 11 eddigiből, egy 1.4 es Opel Astrát. Nagyjából belőttük, hogy meddig mehetünk el anyagilag és hogy ebbe mi fér bele. Elolvastam vagy 200 oldalt, meghallgattam vagy 100 tanácsot (németet vegyél, minél fiatalabbat és jó állapotút- kb ez volt mindegyik lényege, meg hogy ne zöldet) és nekiestünk az internetnek. Rengeteg autót találtunk. De másnapra ezek javarésze már SOLD azaz ELADVA felirattal ékeskedett. Ebből rájöttünk, hogy ha találunk valamit, azt gyorsan meg kell nézni. A csúcsot egy Golf tartotta, amire rákattintottam, majd mikor megnéztem volna hol is van, kiírta: SOLD! Meg akinek előre forog a hátsókereke! A végén hat buszmegállóval lejjebb találtunk két autókereskedést, ahol összesen négy autót jelöltünk be, egy csak meglesz. Mikor odaértünk az áldozat egy SEAT Altea 1.9tdi hátul pihent és olyan leharcolt képet mutatott, hogy minden elismerésem a szoftveré, ami kívánatos autóvá varázsolta a neten. Mivel senkivel se találkoztunk, Aliz mondta nézzünk körbe. És akkor meglátta Fruzsit. A kerítés mellett állt egy bánatos Nissan Muranó és egy szebb napokat is gurult Jaguár XJ között. Ő lesz az! mondta. És Ő lett. Nekem rögtön tetszett, hogy egyértelműen kék volt, mindenféle ravasz árnyalat és egyéb trükk nélkül. Persze szinte mindent elfelejtettem, hogy mit is nézzek meg, mire ügyeljek stb. 8,5 éves 1.6 benzines Ford Focus automata váltóval. Teljes szerviz múlt meg minden. Új gumik, sértetlen karosszéria. Az egyetlen recsegő hangot a térdem adta, mikor lehajoltam megnézni az alját. De az is oké volt. Úgy nézett ki, mint egy új. Jeffrey, a kereskedő, aki szerencsére nem a dollárszemű eladók táborát gyarapította, végignézett és azt mondta: Ha beülök ne vegyek levegőt! De meghiggyétek piszok kényelmes. Azért javasolta nézzük meg a Seatot is. Megnéztük. Hm. Maradt a Focus. Megegyeztünk, hogy pénteken jövünk érte és október 6 -án 9 órakor a miénk volt a Fruzsi . /Azért lett Fruzsi, mert olyan fruzsis. Bár szerintem az Eufrozina vagy a Dzsenifer sem rossz. De Ő Fruzsi. Érthető nem?/ ITTHON, mivel magaddal vinni kötelező típusú forgalmi nincs, mert minek, egy nyomtatvány egyik részét kapja meg az ember, azon van egy vonalkód, amivel befizetem a Road taxot és aztán ezt elküldöm a DVLPA nevű központba Swansea-ba, Walesbe vagy intézem elektronikusan. Mi mindkettőt megtettük, így aztán 17-én már meg is jött az új forgalmija Fruzsinak. ITTHON ez így megy. Persze biztosítást is kötöttünk, mert itt a Road tax és biztosítás nélkül nem lehet közlekedni. Mivel MINDEN rendőrautóban van beépített laptop ezért rögtön látják mi a helyzet. Ezt ugye első kézből tanúsíthatom, mert ÉN már ültem rendőrautóban. ITTHON. Is. Ezen a két költségen kívül semmi más nem kell egy autóvásárláshoz. (Na jó, ki kell fizetni az autót) A Road tax 120-130 font egy fél évre, a biztosítás kortól, kocsitól helytől függően 40 és 200 font között váltakozik egy átlag autónál havonta. Az automata váltóval való elindulás a darabos benzin miatt ugrálósra sikerült. És kis időbe telt, amíg rájöttem: amit folyton taposok, az a fék és nem a kuplung, főleg mert nincs is kuplung és ez nagyban nehezíti a sebességváltást, szerencsére ott az automata. Jeff meg is kérdezte: meddig csinálom, mert akkor szól a többieknek, hadd mulassanak Ők is. Mostanra már megszoktuk egymást és úgy 800 mérföld után mondhatom Fruzsi 9 literes átlag fogyasztást produkál. Igazán rendes tőle.
A probléma ezután jött, hogy Bogit eladjuk. Ugye tél előtt fűtés nélküli autót eladni igazi kihívás. De ugye ez is olyan, mint mikor két hűtőgépügynök jelent az eszkimóktól, hogy az egyik szerint itt nem lehet hűtőt eladni, mert mindig hideg van;a másik szerint hatalmas piac, mert itt senkinek sincs hűtője. Nos megpróbáltuk. Három hét alatt egy érdeklődő volt, amelyik megkérdezte, hogy az 1.8 20V az egy különleges dízel? Így aztán nem maradt más, mint bontóba vinni Bogit. Na itt azért volt érdekesség, meg teflon az orcán. Az egyik helyen kemény 45 fontot kínáltak érte. Aztán Barbi of Google segítségével találtunk más helyeket. Olyat is, aki 30 fontot ajánlott. Sőt! Mikor azt hittük ezt nem lehet fokozni, akkor azt mondta egy cég: Na jó, ők elviszik, de nem fizetnek egy pennyt sem. De hát Barbi, méltóan hírnevéhez talált egy céget, akik aztán a megbeszélt időpontban 92 font ellenében elvitték Bogit, akinek VW emblémáját a kulcstartójáról feltettem a lakáskulcs mellé. Az Opel után a legjobb autóm volt. Isten nyugosztalja! Kipufogójának illatát megőrizzük.
KZS bristolszakértő szerint: Bármit látsz itt, semmin se csodálkozz, mert az semmi ahhoz képest, ami még látni fogsz. Megint igaza lett, mert olyat láttam a buszon, amire sosem gondoltam. És itt nem arra a cunami szerűen végighullámzó fekete hölgyre gondolok a 43 as buszon, aki olyan természetességgel nyomta orcámba a „dagadóját” hogy ahhoz minden nyelvtudásom kevés lett volna, hanem arra a fátyolos emberre, aki a busz emeleti első ülésén elővett egy sálat, azt megcsókolta, majd kiterítette arra keskeny részre, ami az ablak előtt van, aztán elővette a tepsi mobilt kikeresett valamit és elindította és ritmikusan hajlongani kezdett, miközben mozgott a szája és a két keze a sálon volt. Aliz még idejében oldalba vert, mert meg akartam kérdezni, jól van-e vagy hívjunk orvost. Imádkozik – mondta nejem és egészen addig nem hittem el, amíg ki nem húzta füléből a füldugót és akkor már lehetett hallani a müezzin Allahu akbár szövegét, ahogy a második szúrát kiabálta vagy éppen kergették, ki tudja. Hát ugye?! Hiába, a haladást nem lehet megállítani. Ugye a busz nem teve, mert a trágyájából se kunyhót nem lehet építeni, se tüzelni nem lehet vele, és még meg se áll ima idején, tehát alkalmazkodni kell egy apró ima szőnyeggel és egy Allah 3.1 app-pal. Ez OTTHON nem tudom mit váltana ki, de ITTHON simán elmegy. So it goes!
És történt egy csoda is ITTHON Bristol városában, ahol is a másodosztályban játszó City a Liga kupában fogadta a szebb napokat is látott, jelenleg Premier League tök utolsó Crystal Palace együttesét és remek játékkal 4:1 re legyőzte. Ez itt nagy dolog volt, mert bármilyen kupában a City 1951 óta nem jutott tovább. Kollégáim Chris és Darren kint voltak Ashton Gate ben 31000 másik szurkolóval együtt és elmondásuk szerint a Crystal Palace-t megsemmisítették, lemosták, a föld színéről letörölték, maketté változtatták. A meccs után volt némi ünneplés, minek következtében Chris és Darren másnap több terméket raktak a zacskó mellé mint bele és időnként felhangzott a Go City Go, Bristol City C’mon kezdetű induló, amiről először azt hittem, hogy valaki szülési fájdalmakkal küszködik, de aztán megláttam a két srácot, amint az egyik egy kiló hagymával, a másik két fej karfiollal próbált tapsolni a refrénre és minden világos lett. Nekem. A Bristol City pechjére a következő fordulóban a Manchester United jön az Ashton Gate-re, de a srácok szerint Mourinho zokogva fog távozni. Hogy a bánattól vagy a nevetéstől, azt nem tudni. Amúgy a City most a 3-4. helyen áll a tabellán, ha kibírják végig, akkor osztályozót játszhatnak a Premier League-be jutásért. Erre 2001-ben volt példa mikor is a Hull City ellen a Wembleyben 0:0 volt az eredmény és a 11-es párbajt 3:0 ra a Hull City nyerte. Na de most!!
Szóval ITTHON minden jó, szerencsére, Aliz nagyon gyorsan megdöntött minden szedési rekordot és már többet szed, mint azok, aki egy éve ezt csinálják. Amúgy nagy a respektje. Aki ismeri Alizt, az tudja, hogy nem az a fajta, aki egy fél liter whisky után kér még valami innivalót vagy aki egyetlen csulával bont le egy jobban sikerült téglafalat, de a kis főnök lengyel srác és a kisebb főnök lengyel srác komolyan tart tőle. Néha annyira udvariasak vele, hogy nem is érti, mit akarnak. A még kisebb főnök Kamil, annyira zavarba jött Aliztól, hogy összegyűrt egy rendelést, majd kidobta. Aztán meg kereste. Én ennyi év után meg tudom érteni Őket.
A következő jelentkezésem lesz az 50. ezért úgy gondoltam, hogy valami meglepetést kaptok. Akkorát, hogy azon én is meglepődöm.
See you later!