50. BRISTOLT LÁTNI ÉS 50! | Székely Nagy György

A Derült égből Polly című, mondjuk azt filmben, van egy rész, mikor Ben Stiller együtt van Jennifer Anistonnal és mivel az első „fordulóban” gyorsabb volt, mint Vettel Monzában, hát elhatározza kibírja míg ötvenig számol és mikor eléri, hangosan felkiált: ÖTVEN! Jennifer Aniston ,mint Polly megkérdezte barátnőjét, hogy nem furcsa-e ez, de a barátnő azt mondta: Ugyan már! Egy pasi teljesen hülye tud lenni ha elmegy. És még hülyébb,amikor nem megy el. /Mintha KZS bristolszakértőt hallanám!/ Szóval ÖTVEN!!!!!!

Nos ez az ötvenedik írás és ugye azt ígértem, hogy valami meglepetést kaptok, akkorát, hogy én is meglepődöm. Meglepődtem. Talán említettem már, hogy én egy analóg ember vagyok egy digitális világban, de hogy ennyire fakezű legyek korunk állítólag pofon egyszerű technikájához, na AZ tényleg meglepetés volt. Az ötlet az volt, hogy készítek egy video BRISTOLT LÁTNI műsort a kedvenc helyeimről kommentálva, mint a cliftoni függőhíd, a mókusos park (aminek Brandon Hill a rendes neve), a Union Street meg a Broadmead, meg az első munkahelyem a RedWood étterem és a nappalink. Rögtön írtam forgatókönyvet, hogy nagyjából mit fogok mondani, nehogy úgy járjak, mint az az „ember” akiről Hofi mondta: Milyen sokat beszélt! És milyen keveset mondott! Az első felvételt, mivel éppen ott jártunk a HarborSide-on vettük fel. Illetve majdnem. Kép volt, hang semmi. Nekifutottunk párszor, nem jött össze. Ilyenkor az ember kérjen segítséget. Meg is kaptam. Nem értettem egy kukkot sem belőle. Mint tudjátok ,nem vagyok az a fajta, aki egykönnyen feladja. Úgy 10 nap után beláttam: itt én nemhogy nem nyerhetek, de még képbe se kerülök, hangba meg főleg, hát abbahagytam. Biztos lesz majd olyan időszak, mikor ez az egész video izé annyira egyszerű lesz, hogy minden vájtszemű meg tudja csinálni, de az nem valószínű, hogy még az én életemben meglesz. KZS bristolszakértő azt mondta: Ezt minden gyerek meg tudja csinálni, aki egy ingyenes app segítségével születik, Neked is menni fog. Igaza van. Menni fog. Egy Gyuri 2.1 verzió megcsinálja.

Szóval marad az írás, az ezzel az egy ujjammal, amivel pötyögni szoktam, menni fog. Máshol is bevált. 2 éve 5 hónapja és 23 napja élünk itt Bristolban, de ki számolja?! Immáron a harmadik karácsony szakad ránk, amit a már egy hete szünet nélkül harsogó karácsonyi zenék is jeleznek. Tavaly Mariah Carey kezdett, előtte a Wham! könnyfakasztója pusztította agysejtjeimet /igen, még van!/, de idén a nagy kedvencemmel indult a móka a The Pogues és Kirsty MacCall Fairytale of New York című számával /ebben a klippben Matt Damon is feltűnik pár percre egy rendőr szerepében/. No ezt bármikor. Tehát itt a karácsony és az emberek illetve a britek úgy gondolják, akkor VÁSÁROLUNK! Mert sajnos itt és a digitális világ legtöbb részén EZ jelenti a karácsonyt. Ugye már rosszul kezdődött mikor a három király ajándékot vitt a kisdednek, ahelyett, hogy átadták volna népük forró és szeretetteljes üdvözletét. Na innen aztán nem volt megállás. Pénteken, azaz december elsején /!/ délelőtt 10 órakor a Longwell Green i ASDA parkolójában még akkora hely sem volt, ahol egy bojlertestű brit anyuka /copyright by Barbi/ meg tudott volna fordulni, hogy összeszedje nagyjából négy öt főre becsült cappucino gyerekét. És még csak december elseje volt! KZS bristolszakértő megértően mondta: Ez teljesen normális. A briteknek semmilyen indok nem kell, hogy vásároljanak. Még pénz sem, mert a 75%-a hitelkártyából él. Amúgy itt ért az a meglepetés, hogy mindössze 2.50 fontért egy nyúl alakú rénszarvast lehetett venni kis csengővel a nyakán. Praktikus. Mert pár hónap és ugyanaz a figura, mint Eastern Bunny fog funkcionálni, hála a Brexitnek, már 2,99 fontért. Az ASDA-ban, ami olyan, minden szempontból, mint az otthoni TESCO, az első karácsonyi akció a már mindenhol egy hónapja tartó féláras játékvásáron kívül, a tömény italok kedvezményes kínálata volt. Famouse grouse, Jack Daniels whiskey, Gordons és egyéb gin, konyakok meg vodkák. 20 helyett 16 fontért egy liter. Mert ugye ha azt megveszi, megissza, akkor utána bármit megvesznek. KZS bristolszakértő mondta egyszer, mikor nem értettem, hogy minek veszik meg a Primark nevű tömegvásárló helyen a negyvenkettedik pólót, hogy egyrészt olcsóbb, mint mosni, mert ugye a britek javarészének ez sem erőssége, másrészt mert megtehetik. Tény. Minimálbérből is havi szinten lehet úgy ruházkodni, hogy azt sem tudod mi az a mosószer. Bár ha van ruhájuk se tudják. Amúgy talán az időjárás is az oka lehet, mert errefelé sokat esik, sokszor áznak el, bár belülről még többet és úgy gondolják: oké megvolt a nagymosás.

Amúgy immáron ötvenedszer is mondom, hogy a britek furcsa egy népség. Egy példa: Aliz akkor még a Bristol Royal Infirmary University Hospital részlegét erősítette, mikor az egyik nap látta, hogy a konyhában, ahol tevékenykedett, egy nappalos kolléganője és annak gyermekei falatoznak Este hétkor. Kérdezte miért? – A férjem kapott valami kis stroke-ot és amíg várunk az MRI re addig gondoltam megvacsorázunk a srácokkal. Mikor Aliz mondta, hogy hát ez szörnyű, a hölgy közölte: – Á csak egy kis stroke, mert a férjem még egy rendesre se képes.

Eleinte furcsa volt tájékozódni, ha éppen nem volt hangos bemondás vagy kiírás a buszon, hogy merre járunk. Mondták, hogy minden buszmegálló tábláján ki van írva a megálló neve. Így aztán mikor mentünk teljesen ismeretlen helyeken, Aliz megkérdezte hol vagyunk? Mire rávágtam: Clear Channel. Erre Aliz: Hülye! És igaza volt, mert az hogy Clear Channel mindenhol ki van írva, úgy mint otthon a megállókban hirdető cég neve. Kicsit olyan, mint mikor a rendőr megkérdezi a balesetet okozó autó vezetőjét: – A táblát nem látta?! – De. – És mi volt rajta? – Ez a ház eladó.

Brit sajátosság az is, hogy megállók teljesen feleslegesen egy bőnyálú parasztköpésre vannak egymástól. Igaz a magyar embert ez nem lepi meg, ha például a 4-es metró állomásaira gondol, amik akár szabad szemmel is láthatók, egyik a másikról, persze ha az a fránya korrupció el nem takarja. So it goes! Itt a 42-es 43-as vonalán is ez a helyzet, mikor az Orchard Road megállóból látni lehet a Clouds Hill Road-it. De ami logikus az nem brit dolog. Elnézve őket nem is lesz, mert egyelőre még megvehetik maguknak azokat az embereket és azt a tudást, ami ezt pótolja. Hasonlít a dolog arra, hogy – Kínában van karácsony?  – Még nincs, de meg fogják venni.

Ötvenedszer is csak sajnálkozni tudok azon, hogy a munkahelyemen , ahol zöldséggel és gyümölccsel foglalkozunk, van chilei cseresznye, alabamai édeskrumpli vagy indiai szőlő és lengyel gomba meg alma, de magyar termék sehol. Ahogy KZS bristolszakértő mondta: Amire otthon azt mondják kiváló minőség, az itt nem biztos, hogy az. Mert itt nem az számít mit írnak vagy mondanak róla. Amúgy a legtöbb termék francia, spanyol, holland és természetesen hazai. A cégünk és MINDEN brit cég vigyáz arra, hogy elsősorban hazai terméket forgalmazzon, főleg helyiek által termesztettet. És ezt minden terméken feltüntetik, címmel, névvel és természetesen a Union Jack-kel vagyis a brit lobogóval. Ez itt mindig is így volt és sosem lett politikusok játékszere. Az itt élők büszkék arra, amit megtermelnek. Jogosan. Arra nem olyan büszkék, hogyha nem jön évente 100.000 idény munkás, akkor nem lenne, aki felszedné vagy leszedné a termést. De tény a britek élelmiszer ellátásának 65%-át itthon meg tudják termelni. A többi jön külföldről. Naponta kamionnal, repülővel. És meghiggyétek a holland paprika gyönyörű, majd meg szólal vagy a francia alma olyan illatos, hogy élvezet lélegezni mellette, persze ha nincs ott Jack vagy Liam vagy egy dezodor király lengyel dolgozó. De nincs igazán ízük. És talán ezért is nem kelendő pl a magyar alma. Mert íze van. Az pedig errefelé, ahol a ronggyáfőzöttzöldség köret az egyetlen elfogadott étel, kifejezetten hátrány. Amúgy mondta egy azóta már máshol dolgozó magyar kolléga, hogy volt itt is kísérlet magyar árúra. Három dolgot kértek: megfelelő , általuk megadott csomagolást, pontos szállítást és állandó minőséget. Ebből a magyar szállító csak az előírt csomagolást nem tudta teljesíteni, a kamion fél napot késett és hát a minőség nem volt a topon. A többi stimmelt. So it goes.

Britanniában meg kell szokni, hogy létezik a KZS bristolszakértő által Saturday’s Triangle-nek hívott eseménysorozat, amit semmi sem befolyásolhat, főleg nem az időjárás. Szombaton minden magára valamit is adó brit, a tíz óra felé elfogyasztott teljes brit reggeli után megkezdi a „háromszögelést”: elmegy fodrászhoz, lemosatja a kocsit, majd elmegy vásárolni. Teljesen mindegy esik vagy sem, ha szombat akkor kocsi mosás. Ha nincs szükség semmire, vásárolni akkor is kell! Bármit, bármikor. Ha nem fér be a hűtőbe, akkor vesznek egy hűtőt is. És a fodrász, az muszáj. Britanniában az emberek tisztelik és megértik azt, hogy a másik abból él hogy pl. hajat vág,ezért elmennek hajat vágatni, mert annak az embernek is meg kell élnie. És persze megtehetik. Hm.

A britek imádják a focit és költenek is rá szépen, igaz állami pénz itt szinte nincs a sportban, mert azért hozták létre a lottót, hogy abból a bevételből támogassák az olimpiai sportokat. Minden más sport profi módon működik vagyis vagy szponzor pénz van benne vagy egy nagy befektető. Ezért van az, hogy a Premiere League a leggazdagabb bajnokság. Tény itt egy rangadóra pl. Tottenham – Chelsea, a Wembley, ami most a Spurs otthona, mert White Hart Lane-en épül az új 60 ezres stadion, 92000 néző volt kíváncsi. Az átlag jegy ár úgy 60 font körül volt. De a Bristol City meccsein is megtelik az Ashton Gate és 31000 néző örül, hogy például tegnap 2:1re lenullázták a Middlesborough csapatát. Go City Go; Bristol City C’mon! Ettől függetlenül még mindig /!/ az 1966 os VB győzelmet emlegetik. Mint mi a 6:3 at. 17 és 21 év között az összes angol csapat vagy Európa vagy Világ bajnok. De a Válogatott a National Team az ugye tavaly simán kikapott Izlandtól. Ahogy egy szurkoló mondta: Tudja mi a különbség az angol válogatott és a tea filter között? Hogy a tea filter tovább marad a kupában! / az angol cup szó egyszerre jelent csészét és kupát, mint pl a coach edzőt és buszt vagy a vessel hajót vagy edényt, igaz ez utóbbinak lehet füle is./

Kétszer ötvenszer is elmondhatom, mennyire nem szeretem a „hungol” nyelvet. Mikor is félig angol félig magyar mondatok hangzanak el. De meghiggyétek, ha valamit sokszor mondasz angolul és csak úgy találkozol vele, akkor teljesen normális lesz, hogy nem a hűtőbe viszed a cuccot, hanem fridge-be és nem cukkinit szedsz, hanem courgette-et. Az is tény, hogy akik annyira jól tudnak angolul, mint Barbi vagy Aliz kevésbé szaladnak bele ilyen dolgokba. És Ők nem fogják hamle-nek hívni a sonkás zsemlét az angol ham=sonka szó és a magyar zsemle házasságából. Ám aki még évek múltán is komoly harcot vívnak az angol segédigék folyamatos jelenben történő múlt idejű jövő képzésével, azok bizony úgy beszélnek, mint Zsüli nevű ismerősünk, aki harmadik éve takarít és így adta elő a problémáját, amitől KZS bristolszakértő először csak rángatózott, utána viszont igazi könnyekre fakadt. – Láttam a rota-ban, hogy fucking a beo, mert a monday day off átkerült Wednesday-re és akkor nekem más business-em van. Lementem az office-ba hogy mondom a vicemanagernek ez nem oké. De már ott lengyel queue volt. Azért meetingeltem a supervisor-rel és tell neki, hogy Not good a rota. De nem értette.

Szeretném megköszönni mindenkinek, aki ötvenedszer is velem tartott. Köszönöm az észrevételeket, meg a dicsérő szavakat, a tömör Hülye! megjegyzés is azt jelzi, Ő is elolvasta. Azért ne féljetek másokat is buzdítani olvassák el, engem fognak több helyre kívánni. De hát én egy igaz Kalandokban bővelkedő multinál edződtem, ne féltsetek. Igyekszem továbbra is jelentkezni, bár most besűrűsödik a hónap, mert hat napokat fogunk dolgozni, mivel az EU polgárok által szabaddá vált munkahelyeket nem akaródzik a brit munkaerőnek elfoglalni. Mert ez is olyan, mint ahogy Jenson Button írja könyvében az autóversenyzőkről: Vagy melózol és csinálod, vagy szopsz vagy te vagy Kimi RÄIKÖNNEN!

See you later!