KZS bristolszakértő mondta: Mikor idejöttök, jó ideig, csak fogyni fogtok. Aztán ez megáll és el kezd felfelé menni. Na akkor legyetek észnél, mert azt jelenti szerettek itt élni. És persze ne kelljen kidobni a „vékonyabb” korszak ruháit.
Harmadik éve vagyunk kint, KZS bristolszakértrő szavai most is a helyükön vannak. A harmadik év végére visszajöttek a kilók, ha nem is mind, de több mint szerettem volna. Én úgy gondoltam úgy 100 kiló bőven elég naponta 10 kilométert gyalogolni vele, meg néhány zsák répával. Ő azonban úgy döntött 100 kiló felett van élet és igazából sikeres vagy sikertelen reggeli akciók függvénye, hogy 105 vagy 107 kiló vagyok. Próbálom alacsonyan tartani a dolgot. Szép harc, most úgy döntetlenre állok. Mivel Aliz kevesebbet fogyott, ezért Ő kevesebbet szedett vissza, ráadásul még mindig csinál valami olyan titokzatos diétát, amiben liszt nélküli sütemények és cukor nélküli cukros tészták vannak, melynek az íze majdnem olyan, mint az igazié. Ha nem kóstolod meg. Mert utána sok mindenre hasonlít. Szabad a vásár.
Három év. Szinte el sem hisszük. Az első év nagyon gyorsan ment el. Van ez így más dologgal is. Aztán a második, már saját otthonnal és jobb állásokkal kicsit lassabban és ez a harmadik már tényleg nyugodt volt. Ebben már sok minden belefért. Fantasztikus kirándulások Windsorban és Portsmouthban meg persze szerte a környéken. Mert továbbra is ÉLNI jöttünk és nem gyűjtünk semmire kifejezetten, legfeljebb most arra, hogy úgy 6 év után végre elmenjünk IGAZÁN nyaralni. Erre már megtettük a megfelelő lépéseket és szeptemberben szeretném kipipálni Bakancslistám legelső városát: Barcelonát. Meglesz az, meghiggyétek. Az idő talán attól is lassabb volt, hogy kialakult a napi, heti ritmus, aminek ugye a munka az alapja. Fél éve már egy helyen dolgozunk és ennyi idő elég is arra, hogy leszűrjek belőle tanulságokat. Leszűrtem.
Három év után szerettünk volna újra a La Grottábán egy ünnepi ebédet elkölteni /amúgy három évvel ezelőtt ugyan ennyibe került ott minden, de ki számolja?!/ ám nem jött össze. Ez néha kifejezetten kellemetlen kifejezés mostanában többször is előkerült, pedig komolyan mondom, mi sosem hívtuk. Most ugye az történt, hogy mivel akkor még április végén – május elején nagyon kevesen voltunk, hát újabb túlórára csábított minket Főnökünk, Martin. Ezt persze előre tudtuk vagy két héttel, mert csak simán számoltunk, mennyien leszünk az iskolák újraindulásakor, és kijött. 10 nap múlva nekik is. Tehát az első kitűzött időponton dolgoztunk. Aztán olyat tettem, amit tényleg ritkán: beteg lettem. Alapos megfázás pici torokgyulladással és egy száraz Tüdő Gyulával ami jelen esetben nem egy italfajta. Ez vitte el a második alkalmat. Mert ugye úgy fettuccini di bibi-t enni, hogy két szál tészta között kiköhögöd a tüdődet, aztán próbálod visszatenni, nem jó dolog. És amúgy dolgoztunk is. Ma lett volna a harmadik alkalom, de hát az ember felesége mindig irigyel valamit és elvette tőlem a megfázást. Meg a többit. Igaz sokkal jobban csinálja, mint én, de ettől még nem tudtunk menni a La Grottába. Még egy esélyt adunk neki a jövő héten, aztán szórakozzon mással.
Egyébként ez a nem jön össze már áprilisban is jelentkezett, mikor is húsvét után kaptunk egy értesítést a Highclaire Castle-ből hogy törölték az időpontunkat április 6-ára, mert a parkoló víz alatt áll. Szó szerint. Hozzáteszem, hogy tíz hónap után tudtunk időpontot szerezni, amikor nekünk is jó, mert ugye szombat-vasárnap a kastély nem látogatható. Aki látta a Downton Abbey sorozatot, az tudja melyik ez a hely. Nagyon szerettem volna eljutni oda és egy laza whiskyt nyomni Lord Grantham-mel, de inkább elárasztja a parkolót, csakhogy ne menjünk. Egy sima Bocs haver nem érünk rá, is elég lett volna. Ezek a főúri flancok! Úgy hogy azon a napon inkább dolgoztunk.
Aztán április folyamán több helyre is terveztük, hogy elmegyünk, de nem jött össze, igaz e helyett mindig tudtunk dolgozni. Itt Britanniában három év alatt bele lehet jönni, hogy mindig a jó oldalát lásd mindennek. Mint az a kollégánk, aki egy rögtönzött kanyarodás után négy méternyi kerítéssel, egy enyhén rommá lett autóval és egy teljes tulipánfával lett gazdagabb, de ahogy mondta: Sosem találkozott még olyan kedves és csinos rendőrhölgyekkel, mint akikkel megbeszélte, hogy bizony amit tett, az az Ő hibája és ennek pár apró kellemetlen következménye lesz pl. úgy 8 pont a jogosítványra és 1000 font bírság, de szerintük el lehet intézni, hogy a tulipánfát megtartsa, hamár úgy is a szélvédőben van. Örültünk, hogy dolgozhattunk, bár a napokkal nem voltunk tisztába. Ez aztán kis híján tragédiába torkollott, mikor is nem tudtam, hogy szerda van és a 22 órakor az ITV csatornán kezdődő First Date című műsoromat elmulasztottam. Ilyenre még nem volt példa. Persze ez Britannia ahol nincs Isaura TV, de ismétlő csatornák igen, ezért megnézhettem 23 órai kezdettel. az ITV+1 csatornán. De akkor meg elaludtam. Amúgy is Tüdő Gyula miatt pár napig csak ülve tudtam aludni, ami viccnek jó, pihenésnek nem, de így könnyebben ment. Így esett meg az a borzalom, hogy azon a héten nem láttam a műsort. Teljesen magam alatt voltam. A rákövetkező héten aztán mind a három ismétlést megnéztem, de azért az első varázsa nem volt benne.
Három év alatt megszoktuk, hogy itt mindent úgy tálalnak, mintha tényleg egetverő szenzáció lenne. Ilyen volt a Sainsbury /amit River Cottage Hugh csak Shamesburynek hív, ami ugye Szégyenbury szabad fordításban/ és az ASDA egyesülése, amit egyből úgy adtak el, mint a Tesco teljes megsemmisülése. Nos azért tessenek ennek egy kis kifutást adni, mert egyrészt két teljesen különböző vásárló réteg kerül egy cég alá, másrészt azért senki se higgye, hogy a Tesco addig vizesre sírja a párnáját és nem tesz semmit. Mi amúgy ASDA ba járunk, néha Lidlbe, Tesco messze van tőlünk. De ugyanekkora szenzációként adták közre azt is, hogy a királyi család egyik tagja szerint Harry herceg hibát követ el, ha a jövő héten elveszi Meghan Markle-t. Aztán persze kiderült, hogy az illető kb olyan messze van rokonilag a királyi családtól, mint én és hogy igazából azt mondta, az FA Kupa döntő napján nem szerencsés házasodni. A média az média. Sosem igaz.
Három év alatt sem szoktunk meg sok mindent. Hogy itt nem kell hatékonynak lenni és logikusan gondolkodni, mert van rá pénz, hogy ne legyenek azok. Amúgy a Supertramp együttes Logical song című száma ment a Rock Planet nevű rádióban és kiderült brit kollégám Christopher még sosem hallotta. Logikus. Még mindig furcsa a „not is your business” vagyis nem a Te dolgod elve, ami nem is arra van, hogy pestiesen szólva Mi a f… közöd van hozzá?! hanem, hogy nem a Te dolgod, azért más ember kap fizetést, ne vedd el az Ő munkáját. És kérem ez itt működik. Azt a norma életben, a következő három évben sem fogom megérteni, hogy miért nem engedik ki a buszt a megállóból vagy hogy miért lehet minden lámpa, prizma vagy akár kormány nélkül is biciklivel közlekedni és akkor a brit autósok mindenhovávilágítok játékáról nem beszéltem.
Három év után most május elején tűnt fel, hogy nagyon sok halottas autóval találkoztunk. Mivel láttuk, hogy megint akciós a temetés /teljes körű szolgáltatás, temetés csak 2.999 fontért, ne hagyja ki!, ahogy a táblán állt/, azt hittük, ez most piszkosul bejött. Egy hét múlva jöttünk rá, hogy a temető felé vezető út a Bristol Waters /jelszavuk : Mi bármit felbontunk!/ miatt le van zárva és csak erre tudnak jönni. De az akció sikeres!
Tyrion Lannister, aki iszik és tud dolgokat, szerint: Sose higgy valamiben csak azért, mert hinni akarsz benne. Nem hiszek. Csak abban, hogy a következő három év még jobb lesz és mindent elérünk, amit szeretnénk. Amikor már folyékonyan fogok válaszolni skót kollégámnak, mert meg is értem, amit mond, akkor elégedett leszek. Igaz három év alatt sokat fejlődött az angolom, mondjuk nulláról nem kunszt, de bőven van még mit tanulni a jövőből visszaszármazott múltban indított jelenben történő cselekvés segédigéi tárgyában. Igyekszem, komolyan. De ahogy elmélyedek benne annál borzasztóbb. Kétségtelen a Helyszínelők műlábú dokijának van igaza, mikor az általa rajongott bokszolót kell boncolnia és azt mondja: Belülről már nem annyira érdekes.
See you later!