„ Egy igazi NEM angol éttermet arról ismersz fel, hogy nem kapsz chips-et a spagbol mellé” – világosított fel KZS bristolszakértő, aki mióta brit állampolgár, képes elfelejteni, hogy aki nem itt él, annak nem érthető minden, ami a hungoljának részét képezi. Ugye a hungol, az a kevert magyar-angol katyvasz, amit itt egy idő után nagyon sokan használnak. Olyan, mint mikor elmesél valaki egy angol viccet európaiaknak, teszem azt – Volt már öngyilkossági kísérlete? – Nem. De egyszer megkóstoltam a Marmite-ot. Ezen egy brit nevet, pár pint után már hahotázik. És akkor a magyarázat. A Marmite egy étel egyesek szerint, nagyon hasonlít kinézetre és állagra egy cipőkrémhez, van aki szerint az íze is olyan. Itt Britanniában majd mindenki imádja, keni kenyérre, crips re, tortillára van aki meleg vízben oldja fel és megissza . És életben marad.Egyetlen étteremből sem hiányozhat. Amúgy a sörgyártás mellékterméke . Nem brit embert könnyen meg lehet vele gyilkolni vagy örökre elűzni jó messzire. Az a pletyka, hogy annak idején brit titkos ügynökök Hitler asztalára csempésztek egy adagot és ezért nem foglalta el Britanniát nem állja meg a helyét. Bár lehet alapja. Én is megkóstoltam. Ettem már jobbat is. Sokkal jobbat. Akit bővebben érdekel: https://www.bbc.co.uk › news.
És akkor a chips. Az ugye sült krumpli, amit szinte mindenhez adnak és mindenhez rendelhető. Egyetlen pincér sem fog meglepődni, ha mondjuk a Giant Eckler sütemény mellé / ez pl a Redwood étteremben 22 cm hosszú és úgy 9600 kalória plusz a hab/ valaki chipset kér. A lasagne mellé simán jár. A spagbol az kérem a spaghetti bolognese rövidítése, amiből a britek hegyeket képesek megenni. Chips jár hozzá. Senkinek nem ajánlom, kivéve öngyilkos jelölteknek, hogy ezt a spagbol dolgot Olaszországban előadja. Haltak már ott meg kisebb dolgokért is.
Akkor térjünk rá a többi étteremre vagy ahogy Aliz mondta rémtermekre. Némelyik volt olyan, meglátjátok. TANGINE ZHOR
marokkói étterem . Ez Bathban található, közvetlenül a Katedrális mögött. Igen kicsi étterem, akkora mellékhelységgel, hogy a konyhán keresztül lehet megközelíteni egy olyan lépcsőn, amin Tyrion Lannister is behúzná a nyakát. Igen impozáns étlap meglepően kicsi adagokat takar. Az ízekkel nem volt baj. A marokkói kenyér remek volt , olyan, mint otthon a zsemlecipő, ha még van olyan, egykori A betűs pékmesterünk Ozsváth Attila biztosan tud még olyat csinálni. Mondjuk az a csirke, amit Aliz kapott bizony kiabált még némi főzés után és nem biztos, hogy a bőrét rajta kellett volna hagyni. A desszert itt is menta tea vagy arab kávé baklava együttes volt. A pincér nagyon látványosan csorgatta majd méter magasból a teát, arra kérdésre, hogy mennyit gyakorolta, azt mondta úgy 10 pint/ majd 6 liter/ és pár kézforrázás után simán ment. A Barbara szóra amúgy itt maga a tulaj jött elénk egy olyan koszos szemüveggel, amivel a tegnapi napot se látta. Nagy szerencséje, hogy ekkora vagyok, így volt egy fix pontja. A menta teát megkóstoltam, mire a bennem nyugovóra térő bárány darabok élénk tiltakozásba kezdtek a spenótos padlizsán krémmel összefogva és meg akarták nézni, ez a rettenet honnan szabadult rájuk. Az arab kávé, amit csillapításként ittam, az viszont remek volt. Mit mondjak. Ilyen drágán, ilyen keveset még nem ettünk. Simán végig ettük volna újra a menüt. Hiába na. Ha egy olyan turista városban eszel, mint Bath, azt meg kell fizetni. Nem kicsit. A Lányok 8 pontot adtak én 6,5 öt, mert majdnem beszorultam a wc-be.
Barbi ötlete volt, hogy egyszer menjünk el egy tömegétterembe, ami úgy működik, mint otthon a Trófea, ahol hömpizhetünk az emberekkel. Ez itt Bristolban az emeletes ZAZA BAAZAR www.zazabazaar.com. Főleg szombat este nagyon nehéz asztalhoz jutni, pedig majd fél ezren /!/ férnek el! A Barbara szó elhangzása után a földszinten lévő bárba tereltek bennünket, ami úgy ötször nagyobb volt, mint a thai étterem. Jött a koktél, strawberry daiquiri és aztán felmehettünk. A felső rész nagyobb volt, mint a Zizzi étterme. Itt kérem van egy összeg amit mindenképpen fizetni kell, fejenként 17,99 font. Az ital ezen felül. Lehet „ venni „ egy poharat és akkor annyi üdítőt iszol amennyit akarsz. A sörrel más volt a helyzet, az bizony maláta pirítóan drága volt. Az étteremben különböző helyek voltak olasz, kínai, indiai és még ki tudja mennyi. Süteményes rész és gyümölcsös. Kettő órát maradhatsz, ezt figyelik, másfél óra múlva automatikusan jön a számla. Én kínait ettem. Ez úgy működik, hogy egy tálra szedsz mindent, amit az ételbe szeretnél, odaviszed a szakácshoz, aki megkérdezi milyen hússal kéred / csirke, marha, rák/ és ott helyben megcsinálja, frissen ropogósan rizstészta, sima tészta vagy rizs hozzáadásával. Amúgy így cseppenként adagolva a szójaszószt, még nem láttam ételt elkészíteni. Finom volt. Mivel gondoltam kipróbálok mást, hömpiztem a tömeggel. Ez a hömpölyögni szó változata, Londonban hallottuk egy műanyag magyar plázastürcitől az Oxford Streeten. Így jutottam el az indiai részre, ahol is fokhagymás naan kenyér illata eldöntötte mit fogok enni. Szedtem hozzá csirkét egy maláriában elhunyt kínai színét utánzó szósszal együtt. A kettő olyan ízkavalkádot adott össze, hogy nem én eszem, el se hiszem. A süteményekből is kóstoltam, igazi angol volt mindahány, édes, tömör, mindenemösszeragad típusú. Összességében jó hely volt. Minden van ,amit akarsz. Aki két óra alatt nem tudja degeszre enni magát, az előbb gyakoroljon otthon és csak akkor jöjjön ide. Azért belegondoltam, hogy itt mosogatónak lenni és gályarabság között csak annyi lehet a különbség, hogy itt haza lehet menni. KZS bristolszakértő, aki mobillal együtt van 40 kiló és nem szabad kiengedni nehezék nélkül szeles időben, a kajálás után azt mondta: Degeszre ettem magam. Ez pontosan egy fél adag szusit és utána egy negyed salátát jelentett, Barbi meg is jegyezte tányérja láttán: Nálunk ezt otthon szó nélkül elmosogatják, mint piszkos tányért. A Lányoktól 7 pontot kapott, szerintem is jogos.
LAS IGUANAS https://www.iguanas.co.uk › bristol-cribbscauseway. Mexikói és egyéb dél-amerikai étel és ital. Ebből az étteremből több is található a városban. Mivel szombat este az egyetlen, mikor mind a négyen ráérünk, ezért a Harbor Side nál lévő szóba se jöhetett, mert olyankor arrafelé sokan vannak, nem józanok és nem tolerálhatók. Ráadásul a parkolás se olcsó. Így maradt a Cribbs Causwaynél lévő étterem. Ez Bristol határában található, egy hatalmas bevásárló központ, nem messze az M5 autópályától és vagy húsz végállomása is itt van. 7000 parkolóhely is található errefelé, mondjuk szombaton este az étterem környékén, nemigen. Az étterem elég egyszerű tömjünk bele minél több embert típusú volt. A koktél, amit ittunk, olyan Nyálból Máló Ragacs volt. Nem a legjobb, de volt már jobb is, igaz nem itt. Olyan, mint mikor a pincér megkérdezi a vendéget: – Hogy ízlett az étel? Mire a vendég: – Ettem már jobbat is. Erre a pincér: – De nem nálunk. Az étel nem volt rossz. Gondoltam egy mexikói étteremben chilit kell enni. Az biztos jó lesz. Nem volt jó. Kevés volt, nem volt eléggé fűszeres és rizs volt az alján, amit a mai napig nem értek, de annyi csoda van a világban, ez is bevonul a többi közé. Mivel Aliz étele is csípős volt, ezért nem tudta megenni, így több jutott nekem. Alapjában semmi különleges nem volt a kínálatban . A koktélok nagyon bejöttek. Harmadikra én is találtam egy jót, Cuba Libre azaz rum és kóla citrommal. Klassz volt. Az adagok kicsik voltak. A gyerekek hangosak. A koktélok jók. A Barbara név megtette hatását, rögtön a bárpulthoz kerültünk, ahol micsoda véletlen, egy magyar srác rázta, amit rázott és közben annyiszor nézte végig Barbit, hogy azt már csak mérföldekben lehetett mérni. Kedvesen meg is érdeklődte tőle, hogy az apuka, mutatott rám, elhozta vacsizni a lányokat? Hogy reszelj mást a lime helyett. A Lányok 6 pontot adtak én 5-öt a rizs miatt. Is.
WONG’S
The worst Chinese in Bristol – Review of Wongs Chinese …
https://www.tripadvisor.com › ShowUserReviews-g18622…
- . Az igazi rémterem. Ez egy nagyon népszerű kínai étterem, minden féle jót hallottunk róla. Mi nem fogunk jót mondani róla, de tény, az étterem látogatásaink üde színfoltja volt. Ugye Britanniába évente úgy 160.000 kínai jön. Nagyon sokan tanulni, mert egy brit diploma Kínában egy biztos pont egy jó álláshoz, bármelyik egyetemen is szerzik. Ezen kívül, Theresa May egy jó kereskedelmi megállapodás érdekében Pekingbe utazása előtt 100.000 kínai polgárnak adott minden vizsga és befizetés nélkül / egy állampolgársági vizsga együttes költsége 1600-1800 font csak úgy mondom / állampolgárságot. Tény, a Britanniából érkező kínaiakból évente 18-20.000 eltűnik minden nyilvántartásból. Ők váltják ki a legkevesebb NI számot, ami itt ugye az adó és tb számot is jelenti. A munkaerő piacon észrevehetetlenek. De legalább sokan vannak. Tehát szombat 18 óra és az étteremnél egy kicsi kínaianak Barbi bemondja a varázsszót BARBARA. He? kérdez vissza. Akkor előkerül egy több éve ugyanazt a Bristol City mezt / GO CITY GO!/ viselő pár hetes borostát és baromi lustaságot viselő srác és azt mondja Can he you? ami a Can I help you? lenyelt változata volt. Beletelt pár percbe, mire megértette, a Barbara az nem fedőnév, hanem ezen a néven van asztal foglalva. They want to eat? kérdezte félig csukott szemekkel, hogy Enni akarnak? Nem haver kuglizni jöttünk! Megvolt az asztal és a rengeteg sürgölődő kis és még kisebb kínai közül előkerült egy olyan leányka, aki legalább megközelítőleg beszélt angolul. Rendeltünk italt. Négyen hozták ki. Aztán rendeltünk ételt, aminél a ici pici leánynak meg kellett mutatni a számokat, mert az ételek angol nevét nem értette. És ekkor előkerült az est fénypontja, Bruce Lee reinkarnációja, Chown Yun Fat makettje, mondjuk úgy hogy Smirg Lee. Borostás volt, kopasz, de volt lófarka. egy számmal kisebb foltos ADIDAS felsőt viselt, egy számmal nagyobb nadrággal és több számmal nagyobb modortalansággal. Odalépett Barbihoz és töltött a cider-jéből, majd távozott. Aztán újra megjelent másik asztaloknál és töltött, hangtalanul, időnként csendes szipogással jelezte , hogy ott van. Hihetetlen fazon volt. A szomszéd asztal teli volt edénnyel, nyomot egy Dui lei lo mo!- t ami kb. az angol What a f..ck nak felel meg, majd tovább kacsázott teljesen csámpás papucsában. Aztán újra megjelent és újra töltött Barbinak. Az sem zavarta, hogy az üveg üres volt. Szédületes volt. Gondoltuk ezt nem lehet fokozni. Lehetett. Megjelent pirinyó lányka és mondta itt a marha. Szuper! Senki sem rendelt marhát. What is? nézett rám. Komolyan! Kis időbe tellett mire mindenki megkapta az ételt, ami egyébként rengeteg volt és finom. A savanyú-csípős levessel epillálni lehetett, de ez az igazi. Szerintük. Az általam kért kacsa fekete babcsírás tésztával szuper volt, az olajat nem sajnálták, se az ételből, se a tányérról, se az abroszról. Nem tudtam az egészet megenni, ennyi olajra ne számítottam. Közben Smirg Lee időnként megjelent és töltött, néha csak az idejét. A csúcs a végén jött, mikor is KÉZZEL ÍROTT KÍNAI nyelvű számlát kaptunk. Bárki mesélte volna, annyira hiszem el, mint egy brexiter szövegét Britannia fényes jövőjéről. Szóval ettünk jobbat. Smirg Lee nem dobott a dolgon. Vagy húszan sürgölődtek, de 25 percig tartott, amíg leszedték az asztalt. A Lányoktól 5 pontot kaptak én sem adok többet. Na jó Smirg Lee nek 6 jár.
A végére a rémtermek csúcsa ATHENA GREEK RESTAURANT
www.athenabristol.co.uk
. Biztos voltatok úgy, hogy valami igazán jót vártatok és nem az lett. Ahogy KZS bristolszakértő mondta : Jó helyébe, egy jó nagyot kapsz. Nos így jártunk a görög étteremmel. Olyan netes randira sikerült. A képen jól nézett ki. Amit írt magáról, attól a legjobbnak kellet lennie, akkora ígérettel hogy hűha. Na ebből lett a haha. Olyan szinten műgörög volt az egész, hogy már a belépéskor vártam mikor csapnak le Zeusz villámai és lép le egy habszivacs Ariadné a falról. Mindeközben görög zene szólt egy szerintem végtelenített szalagról vagy más zeneeszközről. Vagy az idő járt el felette vagy valaki rálépett, de borzasztóan szólt. Az étlap kicsit más volt, mint a honlapon. Amit kihoztak az meg annyira készétel volt, hogy sikoltott a mikro után. Semmilyen különleges ínyencség nem volt közte. Mousaka , suflaki és társai. Egyiket sem frissen készítették, melegítve volt. Komolyan borzasztó volt az egész. A Retsina nevű bor volt az egyetlen, ami szóra érdemes volt. Örültünk, hogy eljöttünk onnan. Felejtse el mindenki és a környékére se menjen. A lányok 4 pontot adtak én 3 at.
Továbbra is folytatni fogjuk az étterem látogatásokat. Nem olyan könnyű összehozni, mert hol mi nem érünk rá, hol a Lányok, hol az autó. A következő cél, szintén születésnap tájékán egy igaz steak house lesz. Meglátjuk mibe vágjuk a késünket. Idővel azt is megosztom Veletek!
Ahogy Barbi of Google mondta: Legkönnyebben abból adsz, ami nem a Tiéd.
See you later!