„-Te ezt nem értheted, nem vagy nő. Pedig egy asszonykórus kijönne belőled. Azért ekkorák a brit nők, hogy legyen hely a tetoválásoknak, hogy ne látszódjon rajtuk, mennyit esznek és ne is sejtsék, hogyha terhesek. Ez nem kövérség, ez praktikum” – magyarázta KZS bristolszakértő, mikor arról panaszkodott, hogy 42 kiló helyett már 44 kiló és ez a borzalom teteje, a világ csak azért nem dől össze, mert maszk van rajta.
A karantén vége és a naptár a bojler testű briteket /copyright by Barbi/ a legrosszabbra sarkalta: könnyített ruházatban vagy legalábbis általuk ruhának vélt valamikben járkálnak az utcán. Ez mindig megvisel egy normál európait. Mert azért van itt minden. Egyszer tán említettem, hogy ha itt forgatnák a Hájszínelők újabb epizódjait, akkor a sorozat még mindig tartana. Sőt! Egy két egész estés mozifilm is készülhetne. Persze öt év után egy gyerekkocsi felett lengő természetes anyagú táplálékhordozó erőteljes adagolóval, már nem akkora meglepetés. Az, hogy a jóindulaton kívül más nem takarja és hogy természetes mozdulattal teszik helyre, ha elcsatangol, már szót se érdemel.
-A mennyiség nem pótolja a minőséget. Mert aki belefulladni akar a jóba és nem ízlelni, az egy bolond pasi. Vagy Te – mutatott rám a tableten keresztül KZS bristolszakértő.
Pedig ez nem igaz. Én nem akarok belefulladni. Elmerülni mondjuk. Vagy csak egy kicsit tempózni közötte. És pont tőle tudom:
-Kis dudán is lehet nagyszerű zenét játszani.
Ez pedig tény. Visszatérve a britekhez. Nyár van. A naptár szerint. kint esik, fúj a szél, 14 fok van. Nyár. És ezzel itt senki sem vitatkozik. Mert nem érdemes. Ez pont olyan, mint Boris Johnson. Vele se lehet és nem is érdemes. Britanniában, ha egyszer azt mutatja a naptár, hogy NYÁR van, akkor úgy is öltöznek. Kevés ruha, sok belevaló. Újra meg kell állapítani, hogy a brit pasik jobban néznek ki, mint a hölgyek. Na ja, ők nem beszélgettek még KZS bristolszakértővel. Ami újdonság, az az, hogy a karantén következtében, nagyobbak lettek. Szélesebbek, kerekebbek. Megjelent rajtuk az, amit én Covid hurkának neveztem el.
Mert a hájtenger az mégiscsak sértő. A hovátüntazlentről has, meg bonyolult. A britek javarésze, főleg az „egyszerűbb” polgárok igencsak túlsúlyosak. Mert szeretnek enni, mondjuk zabálni még jobban. csupa egészségtelen ételt esznek, mert az finomabb. Hamburger,pizza, kebab és az örök spagbol! Mindezt készen, félkészen, abszolút fagyasztva, kicsit hűtve vagy tök mindegy csak sok legyen alapon. Chris haverom elment 12 nap szabira, kérdeztem mit fog csinálni:
-Focit nézek és minden nap eszem való szemét kaját. Remek lesz!
Ez úgy a britek 70%-ra jellemző. a többi 30%-al még nem találkoztam az elmúlt 5 évben. Hiába na, nagy a sziget. Meg kell említenem, még mosogató korom emlékeként, hogy üres tányért még nem láttam a britek étkezése után. Évente és fejenként 80 kiló kaját dobnak a szemétbe. Igaz nem kellene. Tény, ez az amerikaiak 220 kilójához képest gyenge eredmény, ám a brit törekvő népség, lesz ez még több is. Mrs. Covid ebben eredményes volt, mert a kidobott mennyiség kevesebb lett. Ezt mi is láttuk az utcán a szemetesek környékén. Le is csökkentették a szemetesek ürítésének gyakoriságát igyekezve visszaállítani azt a mocskot, ami előtte volt. Mivel a LOGIKUS és GONDOLKODUNK nem angol szó, ezért amikor múlt szombaton megtörtént a Nagy Nyitás, akkor sem növelték a szemetesek ürítésének a számát. Ezért vasárnap reggel szanaszét hevert pár tonna szemét, néhány eldobott óvszer, feltűnően lányra emlékeztető kupac, fiúra hasonlító halom és egyéb holmi. A városi tanács meglepődött, hogy mi történt, aztán hétfőre helyre állt a rend.
-A Közterület fenntartó vállalat felkészült a télre, csak a hó jött váratlanul.
Ugye ezt minden pesti hallja minden évben. Nos , itt sincs másképpen. A bristoli városi közterület fenntartót váratlanul érte, hogy újra lehet bárokba, éttermekbe és pub-okba menni, tehát a Saturday Night Vomiting , a Szombat Esti Hányás az befog indulni, mint Boris Johnson egy szemrevaló nő láttán. Ez tuti. Aztán ez lett belőle. Persze most lehet olyan hülyeségeket mondani, hogy mivel tudni lehetett, készülni is lehetett volna rá. Ám a HA val kezdődő mondatoknak annyi értelmük van, mint saját autót maszkban és kesztyűben vezetni. Mint mikor a jószínű napszemüveges, kapucnis srácot az éjszaka közepén megkérdezte a rendőr:
-Miért ment neki üres utcán a lámpaoszlopnak?
-Nem láttam.
Mindent összevetve, mikor múlt szombaton Redcliffe és St.George szívében a Church Streeten mentünk Aliz kedvencébe a kimérős boltba, mindenhol ültek a kávézókban. Mindenki mosolygott, örömmel volt tele az utca, meg mogorva lengyelekkel. Sorban álltak a fodrásznál! A pubokba már érkezett a pia, valami kevés ennivaló is, dísznek. A kimérős boltban kevés vevő, sok eladó és nulla kedvesség volt. Öt azaz 5 eladó próbálta akadályozni a vásárlást, valahogy mindig ott pakoltak, ahol éppen vásároltak. Nem kis meló, meghiggyétek. Persze lett volna dolog bőven, mert pl a mosószertöltő jelentős prosztata nagyobbodás miatt csak csurgatta a szert, nem adta; az őrölt kávés tartályokból egy volt feltöltve, azt éppen tisztogatták. Amúgy remek dolog,a vásárló által hozott edényekbe, zacskókba vásárolni. Tény mostanában ezekben a környezetkímélő boltokban kiírták:
-Ne használja a saját tárolóedényeit!
Kösz pubi! Ez a lényeg, ha nem tűnt volna fel. Na de miért is tűnne fel? Az eladók illetve az ott lévők nagy része minimálbéren van, órabérben, semmilyen módon nem függenek a forgalomtól. Amiért mégis, az az, hogy őket is abból fizetik. Ezt viszont ugyanúgy nem értik, mint szerte a világon. És nem is érdekli őket. Így megy ez! Amitől Aliz kiakadt, az a kávé volt.
-Egy cappicino-t kérek egy édesítővel.
-Americano?
-Cappucino.
-Két cukorral?
-Egy édesítővel.
-Kávé?
Ez volt az a pont, amikor Alizban elindult valami és bizony jobb nem tudni, milyen az, amikor elő is jön. Én tudom. A kávét végül, vírus okok miatt /!/ az utcán kell megvárni. Ha esik, ha fúj, akkor is. Mert sokkal biztonságosabb, hogy a srác kijön, maszk nélkül, kesztyű nélkül és hozza a kávét. Majd megsimogat egy kutyust és visszamegy a következő kávét legyártani. Real British!
Tegnap beugrottunk a Hanham Road-on lévő postára, mert jött egy csomag. Hamar végeztünk, mert mint a helyszínen kiderült: a biztonság érdekében Őfelsége postája vigyáz ránk és csak reggel 7 és 9 között van nyitva! Amikor Mrs. Covid teljes erejével tombolt, akkor reggel 7 és 16 óra között voltak nyitva. Nem is értettem, hogy akkor most miért változtattak.
-A pub Gyuri! A pub! Most pótolják be – magyarázta KZS bristolszakértő.
Ugye ha a britek európaiak lennének és nem képzelnék még mindig azt, hogy ők felettük állnak, fekszenek, ülnek mindenkinek, akkor megtettek volna olyan egészen „angoltalan” dolgot, hogy a nyitva tartást odaírják az értesítőre. Na ne már! Az logikus. Meg európai. És ők most léptek ki Európából! Logikus nem? Az meg ugye már tudjátok, nem angol szó. Még a Collins vagy a Webster értelmezőben sincs benne.
Ami viszont brit dolog, hogy isznak, esznek, szaporodnak. Töretlenül. Most már végre a pub-okban is. És csak pár helyen volt verekedés vagy egyéb esemény, ami rendőri intézkedést vont maga után. Nem rossz eredmény. Mindenhol mosolygó, boldog emberek voltak. Igen bíztató kísérleteket tettek arra, hogy énekeljenek. Én mondjuk Pavarottinak éreztem magam köztük és most kivételesen a hangom miatt. Mert a fekete hajamat Isten nyugosztalja. Az urak még fehérebbek lettek, a hölgyek még nagyobbak.
-Egyen még anyuka, egyen csak – tukmálja a férj az anyósát.
-Miért eteted annyira a mamát? – kérdi a felesége.
-Hátha nem fér be legközelebb az ajtón.
Nem szabad azt hinni, hogy csak ekkora hölgyek vannak errefelé. Vannak kifejezetten szépek, csinosak és aztaköcsögit típusúak is. Aztán kiderül, nem britek. Így megy ez!
A végére egy jó hír. Nekem az, másnak ugye…nem tudhatom. Idén szeptember 17 és 20 között lesz a Könyvhét Budapesten, a Vörösmarty téren. És ott leszek. Most úgy néz ki. A repülőjegy megvan. Most is. Az Erawan kiadó csapata fog dedikálni. Fejős Éva kapitány asszony vezetésével. Szóval még nem hiszem el. Majd ha megvolt és valaki elmeséli. Akkor. Némi fenntartással. A plusz jó hír, akkor jelenik meg a második könyvem, aminek a címe:……. Úgy néz ki, ez is marad. Kicsit más lesz. Remélem tetszeni fog. A jövő héten már többet is mesélek róla a szerzői oldalon. Leshetitek.
A végén legyen itt Barbi of Google megállapítása:
-A britek evés címszó alatt két steak között a pad alá isszák magukat.
See you later!