Vannak dolgok, amik előbb érnek véget, mint gondolnánk. Esetleg vannak előjelei és olyan is van amikor csak puff! orcaközépbe vágódik az egész. Így jártunk mis. Tegnap behívtak Baromira Fontos Sűrgős Menccsé Meg Minket alapon. Aztán mire láttam volna a maszkból felcsapódó pára után, már a kezembe volt a marhalevél. Vagyis az a papír, amivel mindenféle zárlat esetén is közlekedhet az a marha, aki dolgozik. Mert a jövő héttől megint dolgozunk. Nem tudjuk meddig. Senki sem tudja, ezért ez alapján tervez. Furcsa volt látni ennyire kihaltnak látni a farmot. Este öt óra után, már csak mi ketten voltunk, nem gondoltam, hogy egyszer lesz ilyen. Ez tehát a jó hír.
A még jobb, hogy a mai bejegyzéssel ismét szünetelni fog a FURBLOG, mert ugye az csak furlogh idején működik. Ez a még jobb hír! Visszaadtam Nektek legalább öt percet. Lassabban olvasóknak tízet. Mert én ilyen rendes vagyok. Helyette hetente lesz majd BRISTOLT LÁTNI ÉS… majd a jövő héttől az új fejezet a honlapon HOGYAN KÉSZÜLT? címmel. A JÓEMBER című könyvemmel kezdődik, megtudhattok pár érdekes dolgot, hogyan született meg a könyv, hol volt megtorpanás, melyik rész ment a legjobban, mikor sikerült 50000 karakter fölött írnom egy óra alatt és hasonlók. Persze ha befut a kettes e-mail fiókra valami kérdés, akkor azt is bevonom, mint fakabát a lejárt jogsit.
-Mit gondolt meddig vezethet lejárt jogosítvánnyal?
-Amíg el nem kapnak.
Amúgy nem is árt leírni ezeket a dolgokat, mert a memóriám kicsit használt már. Aliz szerint azért van kevés hely a hasznos információknak, mint hogy indítsam el a mosógépet, vigyem ki a szemetet és rendesen tanuljak angolul, mert rengeteg dologra emlékszem, amire semmi szükségem, sosem lesz hasznom belőle. Na de kérem: ÉLMÉNY!!! Mert vegyünk egy alaptételt: imádom a jégkorongot. Direkt nem írok hokit, mert ugye félreérthető. Most. Ifjúkoromban nem volt az. A jégkorong iránti rajongásomat példázza, hogy az egykor még létező Mini Vidi tv tenyérnyi képernyőjén is képes voltam nézni a világbajnokságot! És tudtam, hol a korong! A jégen. Persze, hogy sok emlék megmaradt meccsekről! Amikre emlékezni KELL! Mint egy 70-es években lezajlott prágai világbajnokságra, ahol a torna fénypontja a Csehszlovákia-Szovjetunió meccs zajlott. A Béketábor legnagyobb fele a cseheknek szurkolt. Egyrészt, mert a szovjetek mindent megnyertek, a lottó ötöst is szelvény és húzás nélkül. Másrészt a Szovjetunió csak az újságok címlapjain volt testvéri ország. A meccs akkor is úgy állt, hogy a szovjetek vezettek. Iván Hlinka a cseh csapatkapitány és legjobb csatáruk, nem bírt Fetyiszovval, a szovjet védővel, aki aztán adott bottal, könyökkel, térddel, mikor mi volt kéznél. Hlinka ezt megunta. Mikor a vonalbíró, a kiváló Schell László nem nézett oda, levette a kesztyűét, mert Ő egy úr volt és egy akkora lengővel küldte meg Fetyiszovot, hogy Tretyak hiába nyúlt érte a lepkéssel. Sípszó, csoportosulás. Ekkor kezdődött a bunyó. Hlinka a botjára támaszkodva állt a vezetőbíró mellett és mutatta, kiket kell kiállítani, mert micsoda viselkedés ez? Amikor rend lett nagyjából, Schell mutatta, Hlinka kezdte az egészet. Befejezni nem tudta, mert Hlinka elindult a cserepad felé és véletlenül elcsúszott, hja kérem a homokos jég az csak egyesek álma, elsöpörve szegény Schell Lászlót, aki ezek után percekig nem tudott semmit sem mondani. Így Hlinkát nem állították ki. Fetyiszovot igen. Fantasztikus volt! Még szép, hogy emlékezni kell rá! Mert mekkora orca kell hozzá! És a végén kikaptak a szovjetek, ami nem mindegy. Ugye, hogy emlékezni kell az ilyesmire! Igen, a should-could-would kicsit háttérben marad. Esetleg a folyamatos jelen visszaható múltjának a jövő ideje. Van ilyen! Fog az is menni.
Mint hogy mától megy a könyveimért zajló nyereményjáték! Egy egyszerű kommenttel a szerzői oldalamon már lehet nyerni. Ma kezdődött és jövő szombatig tart, aztán vasárnap már sorsolunk valami program segítségével, ami ott van a játékszabályban és azt mondja ismer engem. Biztos így van. Sajnos Emmanuel Petit gólja a francia vb-döntőről kiszorítja. Mint az köztudott.
Szeretném megköszönni, hogy ilyen sokan olvastátok a FURBLOG-ot. Remélem ez a jó szokásotok is megmarad. Lesz olvasnivaló, az biztos. Két szabadnapunk van egy héten, valamelyiken csak magamnál leszek és megírom. Esetleg alvás helyett, mint annak idején A JÓEMBER-t. Erről is fogtok olvasni. Szuper időszak volt! És persze Fejős Éva nélkül nem jött volna létre. Köszönöm!
A mai könyvajánló: Robert Iger: Hullámvasút egy életen át című könyve a Disney birodalom felépítéséről.
Olvassatok minden nap!
Ez volt a hetedik nap!